Ágasegyháza

A település megközelíthető közúton: Kecskemétről nyugat felé indulva az 52-es úton, majd jobbra letérve; vasúton: a Kecskemét-Fülöpszállás vonalon.

A régészeti kutatások szerint már az ókorban pásztornépek lakták ezt a tájat, erről tanúskodik a mai Csíktanya mellett 1925-ben kiszántott gabonás edény és kőbalta. A Karazai-szigeten pedig Árpád-kori kun település nyomait találták 1930-ban, Nagy Lajos király korából pedig dénárt, ezüst pitykegombot, gyöngyszemeket, hajkarikákat tártak fel.

A középkori Ágasegyháza elpusztult, területe évszázadokig Kecskemét pusztája volt, csak 1925-ben vált önálló községgé. A község nevét a mai elképzelések szerint két szóból alkották. Az előtag az Ágas, feltehetően a községben épült ágas-fás, szelemenes templomára utal, mivel kő hiányában fa- és vesszővázas, sárral tapasztott ágasfával díszített templomot építettek itt az Árpád-korban. Az utótag jelentése pedig az, hogy az Isten háza, azaz temploma. Régi templomának emlékét az a néhány kő őrizte még az 1930-as években is, amelyeket az ágasegyházai országzászló tövénél helyeztek el.

Az 1930-as évek elején két ember kiemelkedő munkájának köszönheti a település jólétét. Platter János kecskeméti konzervgyáros vásárolt 4877 kataszteri holdat, ahol 15 kútból villanymotorral öntözéses gyümölcstermesztést valósított meg: a "szóló szőlő és a csengő barack" meghonosítója volt 7000 gyümölcsfájával. Fleismann Oszkár pedig 208 holdas híres telepén szőlő- és gyümölcsnemesítéssel foglalkozott, gyapottermesztéssel kísérletezett.

Ágasegyháza látnivalói elsősorban a természetvédelmi területhez kapcsolódnak. A régi katolikus templomot a törökök elpusztították, a jelenlegit 1924-ben építették. A reformátusok imaházukat, haranglábukat 1938-ban építették. Minden év szeptemberében falunapot tartanak szüreti bállal.