Bükki Nemzeti Park

Az ország legnagyobb hegyvidéki, erdős nemzeti parkja létrehozásának alapját a névadó hegység földtani viszonyai teremtették meg.

A földtörténeti ókor és középkor változatos tengeri üledékeit később több fázisban vulkáni kőzetek törték át, a kiemelkedő hegység szegélyein pedig fiatal üledékek és savanyú vulkanitok rakódtak le. A változatos kőzetösszetételhez a talajok sokfélesége kapcsolódik. A változatos felszíni formákhoz pedig olyan mikroklimatikus feltételek társulnak, amelyek jóvoltából a területen egyaránt megtalálja élőhelyét a sajátos kárpáti, mediterrán és a magashegységi jelleget tükröző élővilág, valamint az elmúlt földtörténeti korok számos maradványfaja.

Látogatási rend - A nemzeti park egész területe a jelzett turistautakon szabadon látogatható, de egyes fajok élőhelyeinek megközelítését a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság korlátozhatja.

- Speciális érdeklődésű csoportok (madarász, lepkész stb.) a látogatással kapcsolatban tájékozódjanak, s kérjék az igazgatóság engedélyét.
- A természetjárók mellett a kerékpárosok látogatását is ösztönzi a parkigazgatóság erdei kerékpáros úthálózat kialakításával és Szilvásváradon kerékpárkölcsönzéssel.
- Lillafüreden két idegenforgalmi barlang (Szent István-cseppkőbarlang és Anna-mésztufabarlang); Szilvásváradon a Bükk természeti képe című kiállítás és a Millenniumi természetismereti és erdészeti tanösvény a dél-bükki Hór-völgyben, Oszlán a tájház helytörténeti gyűjteménye, Felsőtárkányon pedig a Nyugati Kapu Oktató-és Látogatóközpont mutatja be a nemzeti park természeti és kulturális értékeit.

Bükki Nemzeti Park

Alapítás éve: 1976
Összterület: 43 254 ha
Fokozottan védett terület: 5 677 ha

További nemzeti parkok