Erzsébet híd

A hidat Erzsébet királynéról nevezték el. Az 1903-ban felavatott és 1945-ben felrobbantott régi híd világelső volt a maga korában. Az új, 1964-ben felavatott híd visszaidézi a régi kecses ívét.

A híd építését - az 1896-ban átadott Ferencz József (Szabadság) híddal együtt - az 1893. évi XIV.tc. rendelte el. A tervezésre kiírt nemzetközi pályázatra 43 terv érkezett be, de kivitelezésre egyiket sem fogadták el. A terveket végül Czekelius Albert és Kherndl Antal készítették.

A régi Erzsébet híd születésekor sehol másutt nem szolgált hasonlóan nagy fesztávolságú, mederpillér nélküli lánchíd a földkerekségen. A 290 méter nyílású híd egészen 1926-ig a világ legnagyobb nyílású lánchídja volt. Keresztmetszete két 3,5 m széles járda, és 11 m széles, eredetileg fakocka-burkolatú úttest volt, a két szélén, közvetlenül a járda mellett villamosvágányokkal. Építése 1897-ben kezdődött.

A II. világháborúban felrobbantott, és helyrehozhatatlanul megsérült hídból a pesti pilon maradt állva egészen 1960-ig. Felvetődött, hogy a régi hidat építik újjá, azonban a megnövekedett közúti forgalom miatt erről végül letettek, és 1960-ban megkezdődött az új Erzsébet híd építése Sávoy Pál tervei alapján. A kábelhíd a régivel azonos nyomvonalon, a kijavított pilléreken áll, de útpályája szélesebb a réginél, ugyanis a járdákat a függesztőkábeleken kívülre helyezték. Így az új útpálya 18 m széles, 2x2 forgalmi sáv lett, a középre helyezett villamossínekkel. Az újjáépített hidat 1964. november 20-án adták át a forgalomnak. A villamosok 1972. december 31-ig közlekedtek rajta. Akkor a vágányokat felszedték, és azóta a közúti forgalom 2x3 forgalmi sávon bonyolódik le a Gellért-hegy alatti Gellért rakpart és a pesti Ferenciek tere között.