Komádi

A település megközelíthető közúton: a 4-es útról Püspökladányál rátérünk a 42-es útra, majd Berettyóújfalunál déli irányban a 47-esre kanyarodunk, innen pedig Furtánál letérünk Zsadány felé, vagy Szeghalom felől a 47-es úton Csökmőnél délkeleti irányba kanyarodva, Újiráz után.

A település első ismert birtokosai a Komádiak voltak, akiknek egyik tagja pallosjogot szerzett birtokaira. Egy 1421-ben keltezett, Csáky családi oklevélben Komadi, illetve Komady néven említik a falut. Az 1626. évi erdélyi törvény Bocskai által telepített hajdúvárosként tartja számon a települést. A kiváltságok elvesztése után Komádi kincstári birtok lesz, majd a derecskei Esterházy-uradalom része. A lakosság az Esterházy család birtoklási jogát sohasem ismeri el. 1863-ban kiegyeznek: 10 000 holdat átengednek az uradalomnak, 50 000 Ft-ért pedig megváltják a földesúri jogokat. A hercegi ház földjét aztán Tisza Kálmán vásárolja meg, aki birtokának nagy részét a lakosság között felparcellázza.
A két világháború között a Komádihoz tartozó Dobaipusztán tanít Barsi Dénes író, a Kelet Népe egyik alapítója, az irodalmi folyóirat első számainak egyik szerkesztője.

A közeli tórendszernél kiélhetik szenvedélyüket a horgászás szerelmesei, a Sebes-Körös közeli partján pedig hangulatos sétákat tehetünk. Június utolsó szombatján a Szent Iván-napi kulturális rendezvényekre, október első szombatján pedig a hagyományos szüreti mulatságra várják a látogatókat a komádi szervezők.