Miskolctapolcai parkrendszer

A park területén több évszázados dendrológiai (fás növények) ritkaságok, egzóták és hazai fajok találhatók. A park, amiben csónakázó-tó is található, kedvelt séta- és pihenőhely.

Legszebb az eredeti vegetáció ősgyepeivel övezett csónakázó-tó és környéke. A tó az egykori forrásláp helyén épült, kis szigetén és partján megőrzött az eredeti égeresből egy-egy csoportot. Még ma is megtalálható itt a telepített szúnyogirtó fogasponty és más fogaspontyok, a télen is kuruttyoló vízibékák. Egykor szép számban fordult itt elő a vízi és a kockás sikló.

A volt Juno Hotel előtt és a Szatmári Király Pál utcában szép, méretes mocsárciprusokat találunk. A mocsárciprusfélék évmilliókkal ezelőtt tömegesen éltek a Földön, de mára már csak tizenhat élő fajuk ismert. Európában sokfelé ültetik ezt a Mississippi vidékéről származó, szabályos kúp alakú fát. Légzőgyökereinek köszönhetően teljes vízborítás esetén is képes megmaradni. Lapos tűi két sorban állnak, kétlaki növény.

Tapolca a török idők előtt is híres volt fürdőkultúrájáról, völgyeinek idegnyugtató csendjéről, mikroklímájáról. A mai értelemben vett parkrendszer 1937-től a város tulajdona, 1979-től helyi jelentőségű védett érték.

Az egykor itt élt bencés szerzetesek kolostorának feltárása folyamatban van.