Ősláp, Bátorliget

Az ősláp az egyik legrégebbi és leghíresebb, fokozottan védett terület az országban. Ez az alig 53 hektáros területe őrizte meg a legteljesebben az Alföld vegetáció- és tájképtörténetének különböző állapotait.

Tuzson János, a Pázmány Péter Tudományegyetem tanára már 1914-ben felhívta a figyelmet, hogy itt egymástól teljesen eltérő jellegű növény- és állatvilág keveredik. Ezután indultak meg a kuta-tások, sok új fajt is innen írtak le először. 1950 óta védett.

Bátorliget és környéke tárja elénk a történelem előtti élővilágból a legtöbbet. Ősi növény- és állatvilágának fennmaradását a kedvező mikroklíma tette lehetővé. A buckaközi mélyedésben lévő lápot körös-körül erdők szegélyezik, megvédve azt a betörő meleg levegőtömegektől, s a víz párolgása tovább hűti a felszínt; az erdők megakadályozzák a ködfelhő tovaáramlását.

Ugyanitt, a melegebb dombokon a melegkedvelő fajok találtak otthonra. A nyírlápokon megtalálható a molyhos nyír, a fehér zápsza, a szibériai nőszirom és a zergeboglár, mellettük a lápréteken kosborok nyílnak. A láp állatvilága is egyedülállóan gazdag, hiszen él itt fialó gyík, szalakóta - mely nagyon megritkult hazánkban -, de a fekete gólya és a fekete harkály is előfordul.
Jelenleg 804 összetettebb szervezettségű ("magasabb rendű") növényről és 5450 állatfajról tudunk. Az ősláp területén a szigorú védelem miatt csak előre bejelentett csoportokat fogadnak, akik kizárólag a szakvezetővel mozoghatnak a kijelölt feltáró ösvényeken.