Pest megye

Pest megyét földrajzi elhelyezkedése miatt az ország "szíveként" is emlegetik: erre tartanak a jelentősebb vasútvonalak, itt találkoznak az országos jelentőségű főutak, de Pest megyében található Magyarország földrajzi középpontja is, Pusztavacs.

A megye elhelyezkedéséből adódik vitathatatlan történelmi és közigazgatási szerepe: az Árpád-kori magyar királyság központi helyén fekszik, itt alakult ki az egyik magyar királyi székváros, Visegrád, ahol napjainkban is jelentős műemlékek találhatók a XI-XIV. századból. De őriznek ennek a vidéknek a múzeumai emlékeket az őskortól a római koron át egészen a honfoglalás idejéig. Fellelhetők ugyanakkor a megyében a szabadságharcok mementói, barokk kastélyok építészeti öröksége, valamint az egyházi központok kincsei és a népművészet ma is élő hagyományai. A legjelentősebb képzőművészeti gyűjtemények ugyancsak Pest megyében láthatók, hiszen számos művésznek adott inspirációt a Dunakanyar vadregényes vidéke.

A megye természeti értékei rendkívül változatosak: a szikes pusztáktól a magas hegyekig a legkülönbözőbb térformák megtalálhatók benne. Itt mutatja meg magát legszebben Magyarország legnagyobb folyója, a Duna, amely jelentősebb szigeteit ezen a vidéken építette ki.

A Visegrádi-, a Pilis és a Börzsöny középhegységeket főleg tölgyesek és bükkösök takarják, a folyók mentén ártéri ligeterdők alakultak ki. A természetvédelmi területek közül a megyében található a Kiskunsági Nemzeti Park 5000 hektáros része, valamint számos tájvédelmi körzet, természetvédelmi terület.

A megyeszékhely Budapesten van. További városok: Abony, Albertirsa, Aszód, Biatorbágy, Budakeszi, Budaörs, Cegléd, Dabas, Dunaharaszti, Dunakeszi, Dunavarsány, Érd, Fót, Göd, Gödöllő, Gyál, Gyömrő, Kistarcsa, Maglód, Monor, Nagykáta, Nagykőrös, Nagymaros, Ócsa, Örkény, Pécel, Pilis, Pilisvörösvár, Pomáz, Ráckeve, Százhalombatta, Szentendre, Szigethalom, Szigetszentmiklós, Szob, Tököl, Törökbálint, Tura, Üllő, Vác, Vecsés, Veresegyház, Visegrád.

A Magyarország fővárosát, Budapestet körülvevő megyét északról Szlovákia, kelet felé indulva Nógrád, Heves, Jász-Nagykun-Szolnok, Bács-Kiskun, Fejér és Komárom-Esztergom megye határolja.

A megye területe közel 6400 négyzetkilométer. Lakosainak száma 1 079 918 (2001-es népszámlálási adat.) Pest megye az ország harmadik legnagyobb területű megyéje, népességét tekintve az első helyen áll.

Pest megye jelenlegi közigazgatási határa - amely 184 települést fog össze - az 1950-es megyerendezés után alakult ki. Jelenleg is Budapesten, a Városháza utcai épületben találhatóak a Pest Megye Közgyűlését kiszolgáló hivatalok, a Pest Megyei Közigazgatási Hivatal, és több közintézmény.