Tiszaalpár

A település megközelíthető közúton: a 44-es útról Lakitelek előtt Oncsa-Kapásfalunál balra kanyarodunk, onnan kb. 8 km; vasúton: a Szolnok-Kiskunfélegyháza vonalon.

Anonymus a népi emlékekre és a képzeletre támaszkodva itt vívatja meg Árpád és Zalán között a honfoglalás döntő csatáját, imigyen: Árpád követeket küldött a dölyfös Salan vezérhez, azzal, hogy "küldjön egy nyalábot Olpar homokjának füvéből, hogy megtapasztalhassam, vajon édesebb-e a szkítai tájak füvénél". A követek Ond és Ketel, majd ezt követően Ete és Vajta kérését a kor szokásának megfelelően nem teljesítették. A csata elkerülhetetlenné vált, amelynek végén Salan vezér, hogy életét mentse Bolgárfejérvárba sietett, a görög és bolgár harcosok pedig eszüket vesztve a Tiszát akarták átúszni, de majdnem mindahányan odavesztek.

A mai falu 1973-ban Alpár és Tiszaújfalu egyesülésével jött létre.
A Tiszaalpár területén létezett középkori falvak a török uralom alatt elpusztultak. Később Alsóalpár pusztát a váci püspök birtokolta. Csak 1727-től népesedett be újból az északibb vármegyékből származó magyarokkal.

Évente több jeles eseményt is tartanak Tiszaalpáron. Május első vasárnapján van a katolikusok nagybúcsúja, augusztus 20-án Tiszaújfaluban van a búcsú, és ekkor tartják a Tiszaalpári Napokat is. Október első hétvégéjén rendezik a szüreti felvonulást és bált. A Tiszaalpári Képzőművészeti Alkotótábort június utolsó és július első hetében tartják.
Jelzett turistaútvonal kettő is van a környéken, mégpedig sárga alapon piros "S-" és piros "P " jellel Árpádszállás vasúti megállótól a Holt-Tiszát, Tőserdőt, Szikrát, Árpádtelepet, az Alpári-rétet, Tiszaalpárt, Tiszaújfalut érintő útvonalakon.