Tordas

A település megközelíthető közúton: a 7-es útról, vagy az M7-es autópályáról Martonvásárnál észak felé kanyarodunk.

A község a Szent László-patak völgyében, 119 m tengerszint feletti magasságban, csodaszép természeti környezetben fekszik. Területe erősen felszabdalt lösz borította, eróziós dombvidék. A felszínt a Gerecséből lerohanó vizek letarolták és kavicstakaróval fedték be. A környéken eróziós tanúhegyek mutatják a felszín egykori magasságát. (Csillag-hegy 197 m, Szarkamáj-hegy 186 m, Kálozd-hegy 160 m, Erdőhát 182 m, Öreg-hegy 159 m)

Ezen a vidéken régészeti leletek a kelta és a késő római korból kerültek elő. Első említése - egy adásvételi szerződés - 1235-ből származik. Később a Nyulak-szigetén élő apácák vásárolták meg a birtok egy részét. 1486-ból származik Tordas hegyközségi szabályzata. 1697-ben I. Lipót császár engedélyt adott arra, hogy az 1733-ban tűzvész, és az 1738-ban pestisjárvány pusztította települést Sajnovics Mátyásnak és Balogh Jánosnak eladják. Sajnovics tordasi birtokait Felvidékről jött telepesekkel népesítette be. A Sajnovics család legismertebb tagja Sajnovics János (1733-1786) csillagász és nyelvész volt.
1938-ban Tordas volt a jól működő Hangya Szövetkezet első mintafaluja. A Hangya Szövetkezet építtette a falu több, ma is működő középületét, a kultúrházat, a vendéglőt, az orvosi rendelőt, a postát, a tornatermet és a Fajtakísérleti Állomást. További terveiket keresztülhúzta a II. világháború. A mozgalom nagy alakja Almási Balogh Elemér volt.

Tordas faluképét az 1990-es évektől a Makovecz-tanítvány, Tamás Gábor építész alakítja. Az általa tervezett épületek jellegzetessége a sok fa alkalmazása. Általános iskola, buszmegállók, teniszklub épült már a faluban Tamás Gábor tervei alapján, és hamarosan elkészül a szabadtéri színpad is. Közülük az általános iskola emelkedik ki. Az iskola nyitott fedélszékes, tágas, belső tere lovagterem hangulatú. Ehhez a hangulathoz tökéletesen illeszkednek Sebestyén János fenyőfaalátétre dolgozott táblaképei, amelyek történelmi nagyjaink, Álmos, Árpád, Géza, Szent István, Szent László, Könyves Kálmán, III. Béla, IV. Béla, Róbert Károly, Nagy Lajos, Zsigmond és Korvin Mátyás alakját jelenítik meg. A képek fölé Ménes Ágnes ötvösművész rézből készített szimbólumait - köztük Árpád-napkorongot, Álmos-turult, Géza turulfejes keresztjét - helyezték el.
A gyönyörű környezetben fekvő, gondozott, szép épületekkel ékes falu folyamatosan fejlődik, sokan költöznek ide Budapestről is.