Ugod

A település megközelíthető közúton: a 8-as útról Herend után észak felé a 83-as úton autózunk Pápáig, onnan délkeleti irányban kb. 18 km.

A terület már bronzkorban lakott volt, ezt leletek bizonyítják. Nevét a XIII. században élt Csák nembeli Ugod ispánról, az itt valaha állt vár építtetőjéről, birtokosáról kapta. A települést 1332-ben említik először. Később különböző családok birtokába került; 1526 után mezőváros, 1535-ben a devecseri Csoron András birtokolta. 1543-ban törökök dúlták, három év múlva már puszta volt. A XVII. század közepén az Esterházyaké, akik a templomot és a parókiát a katolikusoknak foglalták le, mivel korábban a község a református Nádasdyaké volt.
Ugod fontos nevezetessége volt a XIX. században a gyógyfürdő; itt volt először arra példa, hogy a fürdőt fúrt kút látja el vízzel. A víz 101 fokos volt, konyhasót, kénhidrogént, szénsavat is tartalmazott. Az Esterházy család gyógyfürdőt létesített, gyógyszállót építtetett, de a fürdőzés 1870-ben megszűnt, a szállót vadászkastéllyá alakították át.
Ugod határában hosszú ideig alapvető foglalkozás volt a mészégetés; volt idő, hogy ötvennél is több mészégető kemence működött a környéken. Emellett faszénégetés is folyt, vele párhuzamosan pedig üveghuta is működött.