Uránia Nemzeti Filmszínház, Budapest

A velencei gót és a keleti mór stílust ötvöző, 1895-ben épült palotát  hangverseny- és táncteremnek tervezték, de mulató nyílt itt, majd mozi lett. 

Schmahl Henrik tervezte a dúsan díszített, gazdag ornamentikájú és színvilágú épületet, amelyre nagyvonalú, áttekinthető és laza térrendszer jellemző.

Mozivászna süllyeszthető, így színpada is működőképes.

A XIX-XX. század fordulóján a Magyar Tudományos Akadémia kezdeményezte, hogy keressenek egy színházépületet, ahol az Uránia Tudományos Társaság mozgóképekkel illusztrált előadásokat is tarthat. Így került a társaság és az Uránia név 1899-től az épülettel kapcsolatba. Az aranydíszektől csillogó palotában forgatták 1901 tavaszán az első önálló magyar (és még néma) játékfilmet, a Táncot, amiben Blaha Lujza és Fedák Sári is szerepelt. A film sajnos megsemmisült.

Filmvetítésre 1917-ben tették alkalmassá a belső tereket, 1930-tól pedig UFA Filmpalota lett a moziból. A háború utáni első filmvetítést itt tartották 1945-ben, számos díszbemutató és filmszemlének volt az otthona az Uránia, aminek állapota azonban folyamatosan romlott, és be is kellett zárni. Rekonstrukciója immár azzal a céllal zajlott, hogy az Uránia legyen a nemzeti filmszínház. A munkák - amelyek XXI. századi technikát hozták el és az 1930-as évek hangulatát vissza - 2002-ben fejeződtek be.
A Nemzeti Filmszínház földszinti két folyosóján található a Csillagok Fala.