Zala megye

Az érintetlen természet, a végtelennek tűnő erdők, a romantikus göcseji táj, az élő népművészet, a kedves falusi vendéglátás, a Balaton, a gyógyfürdők (köztük a világhírű hévízi termáltó) számos kirándulási, pihenési lehetőséget kínálnak Zala megyében.

Különböző tájegységek találkoznak Zalában, de a szomszédos tájak sehol sem különülnek el élesen egymástól. A megye legnagyobb része a Zalai-dombsághoz tartozik, Keszthely környékének magasabb területe pedig a Bakony  hegyvonulatának része.

 Az 1979-es területkiigazítással visszakerült a megyéhez az egykori keszthelyi vidék, ezzel együtt a Balaton 30 kilométeres partszakasza és a világhírű hévízi termáltó is - így vált Zala meghatározó idegenforgalmi területté. Az 1990-es rendszerváltás követő évektől a megye látványosan változott: Nyugat-Európa közelsége miatt jelentős nagyságú tőke áramlott ide.

A 3784 km2-es Zala Vas, Somogy és Veszprém  megyével határos. Déli szomszédja az országhatár túloldalán Horvátország és Szlovénia. A megyeszékhelytől mindössze 50 kilométer távolságra van Ausztria. Legforgalmasabb határátkelőhelye Szlovénia irányába Rédics, Horvátország felé Letenye.

Zala megye székhelye Zalaegerszeg, ahol a - jellemzően aprófalvas - vidék 301 ezres lakosságából 63 ezren élnek. További városok: Nagykanizsa, Hévíz, Keszthely, Lenti, Letenye, Zalakaros, Zalalövő, Zalaszentgrót.  

A megye gyógyturizmusa sokat köszönhet a vidéken az 1930-as években beindult kőolajkutatásnak. A több száz meddő szénhidrogénkút többsége alkalmas volt a termálvíz kitermelésére, ennek nyomán jött létre a termálfürdő Zalakaroson, Lentiben, Kehidakustányban.

A vidék természeti értékei között első helyen kell említeni Hévízi-tavat, amely 4,4 hektáros kiterjedésével a világ legnagyobb gyógytava. Ritkaságnak számít a sajátos mikroklímájú, hegyvidéki hangulatot árasztó azáleás-völgy Zalaegerszegen, vagy a főleg fenyőféléket bemutató budapapusztai arborétum. Egyedülálló látványosság a zalakomáromi bivalyrezervátum, amely 30 hektáros, bokros, zsombékos, mocsaras, szigetekkel tűzdelt területet ölel fel.

A keszthelyi Festetics-kastély Zala megye műemléki látványosságai közül a legismertebb, benne gyakran fordulnak meg neves államférfiak is. Ez Magyarország negyedik legnagyobb - 101 helyiséggel rendelkező -, ugyanakkor legigényesebben helyreállított és berendezett kastélya. A műemlék épületben működő múzeum kiállításai közül kiemelkedik a főúri életmódot és a Festetics család történetét bemutató rész, a könyvtár, a Windischgrätz trófeakiállítás és a díszfegyver-kiállítás.

Zalaegerszeghez kötődik az első magyar regionális szabadtéri múzeum, a Göcseji Falumúzeum. A skanzenben a tájegység népi építészetének értékeit reprezentáló épületeket a Zala folyó holtága és egy régi vízimalom köré telepítették.

Zala erőteljesen erdős megye. Az itteni vadállomány kiváló genetikai tulajdonságokkal rendelkezik. Jelentős az őz- és a vaddisznók száma, a szarvasállomány pedig világhírű. Innen származik a világ legtöbb világrekorder gím agancsa, amelyek között előfordulnak 15 kilogramm körüli trófeák is.