A Feszty-körkép és a rotunda kiállításai, Ópusztaszer

A magyarok bejövetele című 1800 négyzetméteres festmény sok hányattatás után került a Nemzeti Történeti Emlékparkba. Az épületben több kiállítás is helyet kapott.

A 120 méter hosszú, 15 méter magas és 38 méter átmérőjű, kört formázó panorámakép felidézi fel történelmünk 11 évszázaddal ezelőtti eseményének, a honfoglalásnak néhány elképzelt epizódját.

Feszty Árpádot több festőtársa segítette az 1892-től 1894-ig tartó alkotómunkában: a táj részleteinek fölvázolását Mednyánszky Lászlónak, a lovas csatajelenetek megörökítését Vágó Pálnak köszönhetjük.

További kiállítások: Budapest 1896 című rajzkiállítás, a Promenád 1896 viselettörténeti bemutató, valamint a Rokon népeket, Szer monostorát és korát és A körkép történetét bemutató tárlat.

A rotunda kerekesszékkel is látogatható.

Körképnéző

Az előtérben - csoportok kérésére idegen nyelveken is - rövid tájékoztató hangzik el a panorámaképről. A körképhez vezető feljáró elején Tóth Béla - Csongrádon élő - szobrászművész alkotása, Feszty Árpád mellszobra látható. Amikor a látogató fölsétál az enyhe emelkedőn, s megérkezik az emlékpark főépületének, a rotundának a szívébe, szinte körülöleli a XIX. századi, magyar nemzeti romantika legnagyobb képzőművészeti alkotása.

A Keleti-Kárpátok lábánál elterülő Volóci-völgy ma Kárpát-Ukrajnához tartozik. A legenda szerint ide érkeztek - a Vereckei-szoroson leereszkedve - honfoglaló őseink, mielőtt a Kárpát-medencében megtelepedtek. A leghangsúlyosabb jelenetben Árpád fejedelem vezérei társaságában a domb tetejéről tart terepszemlét, figyeli győztes csapatai mozgását. Talán sejti is már, hogy a vándorló, hazát kereső magyarság e vidéken otthonra talál. Megérkezik a fejedelem asszonya és díszes kísérete is. A négyes ökrösfogat utasaitól - a sátor két oldalán - ökörkoponyák tartják távol a rossz szellemeket. Az előtérben, a romba döntött kőoltáron, az emberáldozatok között, ott a főpap holtteste is - a győztes sokaság lassanként mindent elural, áthömpölyög a romokon. A szekérút túlfelén a füstölgő őrtorony mélyéből addig rejtőzködő, fiatal nőket hoznak ki a katonák - néhányan már megadóan tűrik sorsukat.

Újabb, 11 évszázaddal ezelőtti életkép következik: az erdő alján sátrat ver, s jószágait tereli a síkság felé a magyarság. A körképnek ezek a részletei a legnépesebbek: a több mint 2000 szereplő javát itt örökítették meg a festői ecsetvonások. A völgy másik magaslatán a Sámán - a Táltos - és az áldozati állat, a fehér ló rituális megölésére hivatott másik főpap, a Kádár jut hangsúlyos szerephez. Köröttük igricek ősi muzsikájára fiatal lányok járják önkívületig a táncukat. A felszálló fehér füst jó előjel: kedvező lesz a táltos jóslata. És valóban: a csata kimenetele nem kétséges többé. Az őslakosok itt, a Volóci-völgyben már nem állíthatják meg a magyar törzsek lovasrohamát. Bátorságuk, önfeláldozásuk ellenére - lándzsával, fejszével - képtelenek védekezni a nyílzápor, a magyarok harcmodora ellen. Szvatopluk egyik legyőzött alvezére, Latorc vesztesként is őrzi méltóságát. De népe sorsát sejtve, már felnéz a győztesekre: a honfoglaló magyarság fejedelmét kísérő, hét vezérre.

A körkép története

A körkép-műfajt két évszázada szabadalmaztatta Robert Barker brit festőművész. Olyan végtelenített, kör alakú vászonra festett, melynek középpontjába állva a néző az ábrázolt táj, vagy esemény részesének érezhette magát. Ezt az érzést fokozza a vászon és a néző közé épített előtér, azaz terepasztalhoz hasonló dioráma, mely szinte folytatja a képet, összemosva a valóságot annak festett másával. A XIX. század divatos körképei egyikét Párizsban ismerte meg Feszty Árpád (1856-1914), s hazatérve apósától, Jókai Mórtól kapta a tanácsot: a honfoglalás közelgő ezredévi ünnepségei tiszteletére ne bibliai, hanem magyar történelmi témát válasszon.

Részvénytársaság alakult: a mai, budapesti Szépművészeti Múzeum helyén telket béreltek, Feszty Adolf építész megtervezte a körkép befogadó épületét, helyszínrajzokat készítettek a Keleti-Kárpátok lábánál, a Volóci-völgyben, s 1892-ben hozzáláttak a több mint kétezer figura, s a legendás táj megfestéséhez. A Belgiumból hozatott s élénk figyelem közepette megfestett óriásvászon persze lázas izgalomba hozta az országot. Avatása, 1894 pünkösd vasárnapja és az 1945-ös, városligeti bombatalálat között, Budapest egyik fő látványosságának bizonyult.

Újabb fél évszázadnak kellett eltelnie, hogy megkezdődhessen a panorámakép második élete. Restaurálására lengyel szakemberek nyerték el a megbízást - pályázat útján. Nevüket az előcsarnokban tábla örökíti meg. A megsemmisülés határán álló Feszty-körkép helyreállítása és restaurálása négy évet vett igénybe. 1995 óta megújult formában látogatható.