Az 1866-ban alapított állatkert építészeti szempontból is érdekes együttes. Védett kerítése, kapuja és épületei a magyaros szecesszió stílusában épültek 1912-ben Neuschloss Kornél vezető tervező irányításával, aki bevonta a munkába a később ismertté vált két fiatal építészt, Kós Károlyt és Zrumeczky Dezsőt.
Neuschloss Kornél műve az intézmény jelképévé vált elefántos főkapu is. Az épületek némelyike fából készült, de jellemzőbb, hogy színes Zsolnay kerámiával díszítettek, sőt ólomüveg ablakok is növelik a látogatók élményét.
Műemléki védelem alatt áll a Madárház, a Fácánház, a volt Szarvasház, a Nagyragadozók Háza, a Kismajomház-Kisrágcsálók Háza és környezete, a Mókuspavilon, a Vastagbőrűek Háza, az Elefántház, a Pálmaház, a Székelykapu és a lakóház a gazdasági udvarban, a Norvégház, valamint a főkapu és a mellette álló pavilon.
Az állatkerti elefántházhoz épített minaretszerű torony mind építésekor, mind legutóbbi restaurálásakor vihart kavart. A mohamedánok tiltakoztak még követségi jegyzékben is, hogy vallási épületüket több mint profán célra használják.
A minaretet nem bontották le, sőt, akik vállalták a külön belépőjegy kifizetését a legfelső teraszon, még távcsövet is bérelhettek a különleges panoráma megtekintésére.
E szolgáltatást azonban meg kellett szüntetni, mivel kiderült: a férfilátogatók a panoráma helyett inkább a szomszédos Széchenyi-fürdő női napozóját nézegették.
A pénztárak minden időszakban 1 órával, az állatházak pedig fél órával korábban zárnak. Márciustól októberig hétvégén és ünnepnapokon fél órával tovább tartanak nyitva!
Beléphet facebook név/jelszó párosával is, ez esetben az ott megadott adatai (név, fotó) jelenik meg.
Bejelentkezeka felhasználónevemmel Bejelentkezek
facebookon keresztül