A Gellért-legenda domborműve

A hatalmas, sokalakos kő dombormű dr. Medgyessy Ferenc és az építész Müller Tibor munkája. 1943-ban állították fel. A háborúban súlyosan megsérült, de újrafaragták. A dombormű bal oldalán halfej kútkifolyó található. Szent Gellért (kb. 980-1046) velencei gazdag patrícius család sarja volt, (eredeti neve: Gerardo). Az egyik legismertebb magyar szentünk. A velencei bencés...

A hatalmas, sokalakos kő dombormű dr. Medgyessy Ferenc és az építész Müller Tibor munkája. 1943-ban állították fel. A háborúban súlyosan megsérült, de újrafaragták. A dombormű bal oldalán halfej kútkifolyó található.

Szent Gellért (kb. 980-1046) velencei gazdag patrícius család sarja volt, (eredeti neve: Gerardo). Az egyik legismertebb magyar szentünk. A velencei bencés Szent György-monostor apátjaként a Szentföldre indult, de egy vihar miatt Isztriában kötött ki. Innen Pécsre, majd Székesfehérvárra került, ahol Szent Istvánnal és Szent Imre herceggel is közeli kapcsolatban állt, s a "liliomos szent hercegnek'' később ő lett a tanítója. Majdnem tíz évig remetéskedett a Bakonyban.

Szent István 1030-ban Gellértre bízta a csanádi püspökség vezetését. István halála után megtagadta a szolgálatot Aba Sámuelnek, s megjövendölte bukását, a pogánylázadást és a saját vértanúhalálát is egyben. Az 1046-as pogánylázadás alkalmával jóslata beigazolódott: több társával egy taligán (a ma már régóta róla elnevezett hegyről) a mélybe taszították, ahol szörnyethaltak. 1083-ban Szent László avatatta szentté. Maradványait Csanádra vitték, ahol nagy kultusz alakult ki körülötte, több csodát is feljegyeztek a sírjánál. A török megszállás alatt azonban e kultuszhely teljesen elpusztult.