A Magyar Nemzeti Múzeum kétemeletes, szabadon álló, klasszicista épület. Pollack Mihály (1773-1855) talán a legszebb ilyen stílusú épületünket tervezte meg. Közadakozásból épült 1837-1847 között.
A múzeum építésére 1813-ban vásárolták meg azt a telket, amelyen a múzeum ma is áll, és a rajta lévő szűk épületben helyezték el a gyűjtemény egy részét. 1837-ban nemzetközi közadakozásból megkezdődött a mai épület alapozása, amelybe 1846-ban költözhetett be az első gyűjtemény.
A főbejárat építészeti keretezése a híres athéni Erechteion mintáját követi. Nyolc korinthuszi oszlopos portikuszát felül timpanon zárja, annak szobrait Raffaello Monti mintázta. Belső díszítésén Than Mór és Lotz Károly dolgozott.
A Nemzeti Múzeum az 1848. március 15-ei események egyik fő helyszíne volt. A főbejárati lépcső emelvényéről olvasták fel a Nemzeti dalt és a Mit kíván a magyar nemzet? című 12 pontot.
A Nemzeti Múzeum a II. világháború alatt súlyos károkat szenvedett, mind épületében, mind tárgyállományban. 1948-ra felújították az épületet. Újabb rekonstrukciója az elmúlt években zajlott.
A Magyar Nemzeti Múzeum bejárata, előtte az Arany János emlkémű, melynek bal oldalán Rozgonyi Piroska, jobb oldalán pedig Toldi Miklós szobra látható, akik a Toldi-trilógia szereplői
A Magyar Nemzeti Múzeum bejárata, előtte az Arany János emlkémű, melynek bal oldalán Rozgonyi Piroska, jobb oldalán pedig Toldi Miklós szobra látható, akik a Toldi-trilógia szereplői
A legrégibb eredeti pesti személyi szobor a Múzeumkertben 1860-ban felállított Berzsenyi Dániel bronz mellszobor. Sommsich Pál megbízása alapján készült, szobrásza Vay Miklós, építésze Gerenday Antal.
Beléphet facebook név/jelszó párosával is, ez esetben az ott megadott adatai (név, fotó) jelenik meg.
Bejelentkezeka felhasználónevemmel Bejelentkezek
facebookon keresztül