Aba

A település megközelíthető közúton: Székesfehérvártól délre a 63-as úton, de elérhető a 6-os útról is Adonynál délnyugati irányba letérve; vasúton: Székesfehérvár-Sárbogárd vonalon.

Aba határában egy bronzkori földvár, a Bolondvár maradványait tárták fel. Abát a XII. század végén betelepült besenyők alapították. A község nemesi lakói a király udvartartáshoz tartoztak. Első földesurai az Abák voltak. (Az Aba személynév ótörök eredetű, atyát, őst jelent.) Az oklevelek 1334-től évszázadokon át említik az Aba család tagjait. Területének egy része az Ős-sárvíz hordalékkúpjának felszínén, más része a Sárvíz árterületén fekszik: a vizenyős, lápos terület lecsapolása 1753-ban kezdődött. A 15 éves háború idején elnéptelenedett. A község lakói ezekben az időkben főként reformátusok voltak, akik 1802-ben építették fel új templomukat. A községben megtelepedtek a ferencesek, majd a jezsuiták. A katolikus templom 1756-ban épült fel. 1770-ben már katolikus és református iskola is működött a faluban, ahol 1848-ban 183 nemzetőrt állítottak ki. Aba napjainkban térségi centrum. 

Aba napjainkban térségi centrum. A búcsú hagyományára építve évente, június közepén megrendezik az Aba Napokat. Aba, Káloz, Sárkeresztúr, Soponya, a négy szomszédos község egymás értékeinek megismerésére a Sárvíz Napon teremt lehetőséget.

A település környékén országos és helyi jelentőségű védelem alá tartozó területeket találunk. Az ősi Sárvíz által öntözött árterületen jellegzetes növénytársulások és ezekhez kapcsolódó állatközösségek élnek.