Abaligeti barlang, Abaliget

A 219 méterrel a tenger szintje felett nyíló cseppkőbarlangban ma is ott folyik a patak, amelyik kialakította. A feltárt szakaszok hossza 1380 méter, ebből kb. 500 métert járhatnak be a látogatók.

A Mecsek eddig leghosszabban feltárt barlangja cseppkőképződményeinek gazdag formavilágáról ismert. Már az is különleges hangulatot teremt, hogy patak folyik végig rajta, mely hosszú évezredek alatt alakította mai méretére a barlangfolyosót.

A patakszintről 78 lépcsőn kapaszkodhatunk fel az 1955-ben felfedezett felső járatrész legszebb szakaszára, a Nagyterembe, ahol 18 méterrel vagyunk magasabban a pataknál.

A barlang állatvilága igen gazdag. Egysejtűek, kerekes-, fonalas-, gyűrűsférgek, puhatestűek, rákok, százlábúak, pókok, halak, kétéltűek és denevérek élnek benne. Találtak olyan vakrákfajtát, amelynek legközelebbi rokonai Franciaország, Spanyolország és a Balkán-félsziget barlangjaiban honosak.

A barlang levegője alkalmas légúti megbetegedések gyógyítására, magas pára-, radontartalma, pormentessége és a felszíninél alacsonyabb légnyomása miatt. A hőmérséklet maximum 13,6, minimum 10 Celsius-fok.

A kb. 30 perces barlangtúrák szakszerű vezetés mellett indulnak, az utolsó zárás előtt egy órával.

A törökök kifüstölése

A helybeliek képzelete mondát fűzött a barlanghoz.

A török időkben az abaligeti lakosok a rablók elől a barlangba menekültek. Azonban akadt közöttük egy áruló, aki a barlang bejáratához vezette a törököket. A barlangba nem mertek bemenni, ezért nagyhalom fát hordtak össze a bejárat előtt és meggyújtották. Arra számítottak, hogy vagy kifüstölik a magyarokat, vagy azok megfulladnak a nagy füstben. A barlangban lévők egyre beljebb húzódtak és egy helyen észrevették, hogy a sűrű füst nagy örvényléssel tűnik el egy sziklanyíláson át. Itt rejtett kijáratra bukkantak, kimenekültek és felfegyverkezve most már ők törtek a törökökre beűzve őket a barlangba, ahol bennfulladtak.

A barlang feltárása

A barlangot 1768-ban fedezték fel, első leírása 1820-ból való. Kölesi Vince bicsérdi káptalani ispán - aki Mestrovich Antal abaligeti plébános társaságában töltött el fél napot a föld alatt - jelentette meg élményeit a Tudományos Gyűjteményben, alaprajzot és keresztmetszetet is készítve a helyszínről. Majd számos kutató, természettudós, régész (Schmidt Antal, Wosinszky Mór, Myskovszky Emil, Bokor Elemér, Szabó Pál Zoltán, Gebhardt Antal stb.) járt még a barlangban, mindegyikük további részletekkel gazdagítva ismereteinket. A XX. században a Mecsek Egyesület Barlangkutató Szakosztálya foglalkozott a barlanggal, újabb és újabb oldalágakat, kürtőket kutatva. Ezt a munkát folytatta a Szabó Pál Zoltán Barlangkutató Csoport ill. a Mecseki Karsztkutató Csoport, többek között Vass Béla mérnök irányításával.