Aldebrő

A település megközelíthető közúton: a 3-as úton Gyöngyösről indulva Kápolnánál balra kanyarodva Tótfalu után következik; vasúton: a Kisterenye-Kál-Kápona vonalon. A falu határában rézkori sírokat, késő bronzkori leleteket, honfoglalás kori nyílhegyeket találtak. Aldebrőről írásos adat csak 1743-ból van; ekkor kapott Grassalkovich Antal engedélyt a középkorban elpusztult Debrő-vár alatti terület benépesítésére. (A község...

A település megközelíthető közúton: a 3-as úton Gyöngyösről indulva Kápolnánál balra kanyarodva Tótfalu után következik; vasúton: a Kisterenye-Kál-Kápona vonalon.

A falu határában rézkori sírokat, késő bronzkori leleteket, honfoglalás kori nyílhegyeket találtak. Aldebrőről írásos adat csak 1743-ból van; ekkor kapott Grassalkovich Antal engedélyt a középkorban elpusztult Debrő-vár alatti terület benépesítésére. (A község pecsétjén az évszám 1776.) A betelepedők németek voltak. A XVIII. században a következő évtizedekben alatt folyamatosan gyarapodott a falu, majd 1827-ben leégett. A falu alapítója az itt élők számára templomot is építtetett, amelyet Eszterházy Károly szentelt fel 1762-ben.

A falut a szobrok falujaként tartják számon az itt élők, hiszen az utcákon számos szobrot és emlékművet láthatunk. Az egyik legszebb Mária-szobor az Árpád út 9. szám előtt található, de az erdő is rejt Mária-szobrot.