Andrássy út, Budapest, Budapest, VI. kerület

A 2002 óta a Világörökségek között számon tartott Andrássy út hármas tagozódása ellenére kivételes építészeti egységet mutat, aminek az a magyarázata, hogy alig több mint tíz év kellett a teljes kiépüléséhez.

A 2,3 kilométer hosszú Andrássy út nyomvonalát 1872-ben tűzték ki, és 1884-ben már csak egyetlenegy foghíjas telek árválkodott, de egy év múlva azon is palota állt. A világvárosi rangra törő Pest-Buda megújulásának második korszaka itt kezdődött.

Az Andrássy út egyik legértékesebb épülete a Magyar Állami Operaház palotája. De itt található a régi Zeneakadémia; a régi Műcsarnok és a Magyar Képzőművészeti Főiskola épülete is.

Van egy olyan kincse is, amely a felszínen nem látható: a millenniumi föld alatti vasút. Ez is megáll a Hősök terén, ahol az Andrássy út véget ér.

Az Andrássy út három szakasza

A pesti Sugárút - a mai Andrássy út - beépítése háromféle mintát követ. Az Oktogonig zártsorú. Bérpaloták állnak szigorú rendben egymás mellett a legbelső szakasz több mint egy kilométerén.

Túl az Oktogonon - a nyolcszögtéren - egészen a Kodály köröndig, a házak egy kissé beljebb húzódnak, helyet engedve a fasorral árnyékolt valamikori lovasporondnak; ahol szépapáink rúgtattak hátasaikon a Liget felé.

Túl a négy történelmi szoborral s a százötven éves óriásplatánokkal ékesített Kodály köröndön, ismét megváltozik a képlet: előkelő nyaralóvillák épültek itt előkerttel, tornyokkal, mozgalmas homlokzattal. Ilyen városi paloták és kertek bőven találhatók az Andrássy útra nyíló és az azzal párhuzamos első utcákban is. Főleg a sugárút jobb oldalán, ahol valóságos villanegyed alakult ki.

A Sugárút jelentőségéhez fogható - annak városrendezési és városképi hatását megjelenítő - újabb akció kezdődött az 1880-as években. Egy századok óta kiszáradt Duna-ág medrének ívét követve építették meg a bérpaloták hosszú sorát a Nagykörúton is.