A barlang európai viszonylatban is kiemelkedő jelentőségű. A Bükki Nemzeti Park területén található barlangban különleges mésztufa-alakzatokat formált a Szinva-patak által több tízezer éve szállított mész, melynek növényekre kövült csipkéi láthatók itt. A 30 perces túra 200 méteren vezet végig.

Az Anna-barlang, minthogy fiatal édesvízi mészkőben alakult ki, lényegesen különbözik az idősebb tengeri mészkőben képződött cseppkőbarlangoktól. Nagy termek, hatalmas cseppkőoszlopok helyett itt a hévizes barlangok könnyed és aprólékos díszítettségét idéző forrásmészkő-képződményekben gyönyörködhet a látogató.

A barlang üregeit nem utólag oldotta, vájta a víz a befoglaló kőzetbe, hanem azzal egy időben keletkezett. A zegzugos termek mennyezetéről mészbevonatú moszat- és mohafonalak finom rojtozatú, megkövesedett függönye csüng alá. Helyenként apró forrásmészgöböcskék százezrei sorakoznak egymás mellé, másutt megkövesedett falevelek, fűszálak, faágak vagy ezek lenyomatai őrzik a közelmúlt évezredei növényvilágának emlékét. A kisebb üregek többsége az egykor kőzetbe temetett, hatalmas fatörzsek helyén képződött, miután azok elkorhadtak.

A barlang a Palotaszálló függőkertjének alsó teraszáról, a vízesés mellett nyílik. A túrák minden egész órában indulnak, a minimális létszám 10 fő.

Feltárástörténet

Az Anna- (Petőfi-, Forrás-) barlang üregeinek javát1833-ban Stark András bányász vezetésével találták meg, amikor a hámori vasverők minél jobban hasznosítani akarták az itt fakadó bővizű forrásokat. A szokatlanul finom, csipkeszerű mészképződményekkel díszített termekhez vezető vágatokat kiszélesítették, lépcsőket, fahidakat építettek hozzájuk. Az akkor "Csepegő-kő-barlang"-nak nevezett üregek híre gyorsan elterjedt. Korai látogatói közül legrangosabb Petőfi Sándor, aki 1847. július 8-án járt benne.

A XIX. század második felében, valószínűleg a vasverők bezárása miatt, az üregek is gondozatlanná váltak s csaknem feledésbe merültek. 1912-ben Kadic Ottokár tette újra hozzáférhetővé az üregeket. A Palotaszálló építésének kezdetén újabb gyönyörű termekre bukkantak, ezeket mesterséges vágatokkal összekötötték, és kivésték a ma is bejáratul szolgáló folyosót. Miután a villanyvilágítást is bevezették, a barlang megnyílt az idegenforgalom számára.

Anna- (Petőfi-) mésztufabarlang, Miskolc, Lillafüred - névjegy

Kategória:
Természeti érték
Település:
Lillafüred (Miskolc)
Cím:
Miskolc, Lillafüred, Erzsébet sétány 1.
Telefonszám:
46/334-130
Nyitva tartás:
Ápr. 15-okt. 15.: H-V 9-17; okt. 16-ápr. 14.: 9-15
Megközelítés:
GPS koordináták: 48.096428 / 20.621074

Látnivalók: Lillafüred (Miskolc)
A Hámori-tó Szerző: Baloghné dr. Kovács Matild A Hámori-tó
Az őshonos sebes pisztrángot már csak itt tenyésztik nagyobb tételben Az őshonos sebes pisztrángot már csak itt tenyésztik nagyobb tételben
Az őshonos sebes pisztrángot már csak itt tenyésztik nagyobb tételben Az őshonos sebes pisztrángot már csak itt tenyésztik nagyobb tételben
Fogadalmi kereszt, Miskolc (Lillafüred) Fogadalmi kereszt, Miskolc (Lillafüred)
A Szent István-barlang cseppkövei A Szent István-barlang cseppkövei
Húsz méter magasból hullik alá Húsz méter magasból hullik alá
Az egykori nyaraló ma múzeum Az egykori nyaraló ma múzeum
József Attila-emléktábla, Miskolc (Lillafüred) József Attila-emléktábla, Miskolc (Lillafüred)

Vélemények: Anna- (Petőfi-) mésztufabarlang, Miskolc, Lillafüred

Beléphet facebook név/jelszó párosával is, ez esetben az ott megadott adatai (név, fotó) jelenik meg.

Bejelentkezek
facebookon keresztül