Arló

Ózdtól délre, a 25-ös számú főútvonal mentén fekszik a település. Több mint 700 évvel ezelőtt, 1268-ban említi oklevél először a települést, de valószínű, hogy ekkor már legalább 200 éve létezett Arló. Lakói sokáig fafeldolgozással, szénégetéssel foglalkoztak. Neve az ószláv orlu (sas) szóból származik, és alakult...

Ózdtól délre, a 25-ös számú főútvonal mentén fekszik a település.

Több mint 700 évvel ezelőtt, 1268-ban említi oklevél először a települést, de valószínű, hogy ekkor már legalább 200 éve létezett Arló. Lakói sokáig fafeldolgozással, szénégetéssel foglalkoztak. Neve az ószláv orlu (sas) szóból származik, és alakult át az évszázadok során Arló névvé. A középkorban a két részből álló községet Nádas és Egyházas Arlónak hívták, az utóbbi a XV. századi, gótikus templomának köszönhette nevét.

A község a palóc tájegység része, ezen belül pedig a barkóföldhöz tartozik. Őslakosai e néprajzi egység kultúráját, hagyományait követik.

A közeli 8,6 hektáros Arlói-tó, a kedvelt kiránduló- és üdülőhely 1927-ben keletkezett, amikor a Szohony-völgy alábányászott oldalainak lecsúszása felduzzasztotta a Szohony-patak vizét. Ennek a suvadásnak nevezett jelenségnek a révén a község ma üdülő jellegű település. Már hagyományos programnak számít az 1991 óta élő Suvadás kézművestábor és folklórtalálkozó, melyet július első 10 napjában rendeznek meg. Sok fiatal keresi fel ekkor a települést, hogy a gyönyörű környezetben ismerkedjen a kézművestechnikákkal.