Aszód

A ″Galga mente fővárosának″ neve az aszó (időszakos vízfolyás) magyar szóból származik.

A város oktatási intézményeinek köszönhetően a vidék szellemi központja.

A város határában 21 régészeti lelőhelyet tártak fel, amelyek közül némelyik több tízezer éves korú leleteket rejtett. Jelentősek az újkőkori település és temető nyomai. Az úgynevezett Sínai-hegy mellett húzódik a Csörsz-árka nevű római-szarmata védelmi sánc egy szakasza.

A település nevének első okleveles említése 1320-ból származik. A török időkben elpusztult, de a XVIII. század elejétől már a Galga vidék természetes központja.

A helyi földbirtokos Podmaniczky család támogatásával középfokú iskolát tartottak fenn itt az evangélikusok. Az 1727-ben alapított evangélikus kisgimnázium kisugárzása messze túllépte a település határait. Sok híres ember tanult itt, közülük kiemelkedik az 1848-49-es szabadságharc költője, Petőfi Sándor.

Az algimnáziumot 1912-ben főgimnáziummá fejlesztették. 1891-ben nyílt meg a településen a másik evangélikus oktatási intézmény, a Polgári Leánynevelő intézet, amely 1948-as államosításáig a magyar nőnevelés egyik fellegvárának számított. 1884-ben itt nyílt meg Közép-Európában elsőként a javító-nevelő fiúintézet.

Az I. világháború előtt Aszódon működött az osztrák-magyar monarchia egyik legjelentősebb repülőgépüzeme, a Magyar Lloyd Repülőgép- és Motorgyár, amelyet később a trianoni békeszerződés értelmében meg kellett szüntetni.

Aszód közúti és vasúti csomópont. Jól megközelíthető a 3-as számú főúton vagy a mellette elhaladó M3-as autópályán, illetve vonattal, a Budapest-Hatvan-Miskolcon vonalon.