Bábolna

A lótenyésztésnek, a lovashagyományoknak Bábolna az egyik fellegvára Magyarországon. A Bábolnai Nemzeti Ménesbirtok természeti érték, kitűnő minősítésű angol és arab telivérek kerülnek ki innen. A település múzeumainak nagy része a lovas múlthoz kötődik.

A település első írásos említése 1268-ból származik. Nevét hajdani birtokosaitól, a Babunai családtól kapta.

A terület a török időkben elnéptelenedett, pusztává vált. II. József király megbízásából 1789-ben katonai méntelep létesült Bábolnán a Monarchia hadseregének lóutánpótlására. A ménesintézet 1869-ben a magyar állam kezelésébe került, és a lótenyésztés jeles központja lett.

Az Állami Ménesbirtokból 1948-ban alakult meg a Bábolnai Állami Gazdaság Nemzeti Vállalat. Ekkor a hagyományos lótenyésztés mellett a baromfihibridek, a sertés- és juh tenyésztőmunka nemzetközi hírnevet hozott a településnek. Az állattenyésztés mellett egyre nagyobb szerepet kapott az iparszerű kukoricatermesztés és a takarmánygyártás is.

Bábolna 2003-ban lett város.

A település megközelíthető közúton: az M1-es autópályáról a komáromi leágazás után 9 kilométerrel kell letérni.