Bácsalmás

A település megközelíthető közúton: Baja felől az 55-ös úton Csávolyon keresztül Tataházáig, onnan dél felé 7,4 km; vasúton: a Bátaszék-Baja-Kiskunhalas vonalon. A török hódoltság után ezen a vidéken katolikus vallású bunyevácok telepedtek le. A lakosság gyarapodott a Felvidékről érkezett magyar és szlovák családokkal is....

A település megközelíthető közúton: Baja felől az 55-ös úton Csávolyon keresztül Tataházáig, onnan dél felé 7,4 km; vasúton: a Bátaszék-Baja-Kiskunhalas vonalon.

A török hódoltság után ezen a vidéken katolikus vallású bunyevácok telepedtek le. A lakosság gyarapodott a Felvidékről érkezett magyar és szlovák családokkal is. A település Almasko Selo (Almásfalu) néven 1772-ben kapott urbáriumot. 1786-ban II. József rendelkezésére 195 német család költözött ide, majd a környező falvakból is jöttek németek. Almás 1808-ban mezővárosi címet kapottt, amelyet 1871-ben elveszített, de rá két évre járási székhely lett. A vasútvonalak 1885-ös és 1903-as kiépítésével a település bekerült az ország gazdasági vérkeringésébe. Elnevezése 1895-től Bácsalmás.

Az I. világháború után Bácsalmás a csonka Bács-Bodrog vármegye egyik járási székhelye maradt. A német lakosság kitelepítése három lépcsőben történt: először 1944 október elején 1200 németet küldtek Németországba, de közülük 1945 nyarán többen visszajöttek. Másodszor 1946 májusában 4120, 1947 augusztusában 90 németet telepítettek ki Németországba. Csehszlovkiából pedig 32 magyar családot telepítettek Bácsalmásra. Miután 1962. április 1-jén megszüntették a Bácsalmási járást a település a bajai járáshoz tartozott, majd 1986. január 1-jén lett újból város Bácsalmás.
Almás népe 1848-ban Kossuth Lajost választotta képviselőjévé, de ő maga helyett Vörösmarty Mihályt ajánlotta, akit az almásiak nagy többséggel népképviselőnek választottak.

Bácsalmáson Német Tánccsoport működik, gyűjti a német táncokat, ápolja a hagyományokat. Az évet a hagyományőrző nemzetiségi bálokkal nyitják, farsang idején van a bunyevác préló, valamint a sváb bál. Áprilisban nemzetiségi fesztivált rendeznek. Júniusban tartják az Evetovity Antal Miroljub emlékünnepséget. Augusztusban kézműves alkotótábor, valamint nemzetiségi zenei és tánctábor van Bácsalmáson. A bácsalmási születésű püspök, író és gondolkodó Evetovics János tiszteletére emlékünnepséget tartanak minden év novemberében.