Badacsonytomaj

A település a Balaton nyugati felének egyik leglátványosabb kistáján, a badacsonyi félszigeten fekszik. Legfőbb nevezetessége a természeti környezet, a hegy, valamint hozzá kapcsolódó borkultúra.

Badacsonytomaj lényegében két településrészt, Badacsonyt és a névadó települést foglalja magában.

A város nevét a hagyomány szerint Szent István király vitézéről, Tomaj vezérről, e vidék egykori uráról kapta. A településen pálos rendház működött, amelynek romjait 1887-ben tárták fel.

A helyi lakosok halászatból, szőlő- és gyümölcstermesztésből éltek. Az itt készült borok komoly hírnévnek örvendenek a XIX. század elejétől. Az 1909-ben meginduló vasúti közlekedés jótékony hatással volt az idegenforgalom fejlődésére.

A Badacsony ritka természeti értékeket rejtő bazalt-hegye kedvelt kirándulóhely, ahol megcsodálhatók a vulkanikus működés emlékeként itt maradt "bazaltorgonák", a csúcson lévő kilátóból pedig csodálatos panoráma nyílik a vidékre. A terület 1965 óta a Balaton-felvidéki Nemzeti Park része.

A természetbarátok számára látványosság a Folly-arborétum, amely az örsi hegyen az 1900-as évek elejétől olyan fajokat mutat be, amelyek jól hasznosítják a Balaton klímáját, és tűrik a szárazságot is.

A vidék borkultúrája, a szőlőtermesztés tárgyi emlékeit a Szegedy Róza-ház őrzi, amely kulturális programok helyszíne. A házban kapott helyet a Balatoni Almanach kiállítás, amely költők balatoni verseit mutatja be, kéziratokat többek között Kassák Lajostól, Pilinszky Jánostól, Vas Istvántól és Illyés Gyulától.

A város nevezetessége a "Balaton festőjeként" emlegetett Egry József múzeuma, amelyet a Balatont és Badacsonyt oly sokszor megörökítő művész egykori házában rendeztek be.

Badacsonytomaj a 71-es úton közelíthető meg, de vasúti megállója is van.