Bajót

A település természeti és geológiai érdekességeket egyaránt kínál. Péliföldszentkereszt, a híres búcsújáró hely ugyancsak Bajóthoz tartozik. A zarándokhely épületegyüttese rendházból, teológiából, zarándokházból áll, mellé ún. ″lourdes-i barlangot″ építettek.

Valaha templomos lovagok laktak itt, 1273-ban már kis kápolnát építettek ide csodatévő vizet adó szent kúttal. Esterházy Imre prímás építtette barokk kegytemplomát 1735-ben, és ő nyilvánította hivatalos zarándokhellyé. A templom faragott faszobrokkal ékes: a főoltár tabernákulumában Jézus Krisztus keresztjéből származó ereklyét őriznek, kálváriájának minden stációja más és más stílusban készült 1934-ben.

Péliföldszentkeresztnek három nagy búcsúja van minden évben: a Szent Kereszt megtalálása május 3-án, a Szent Kereszt felmagasztalása szeptember 14-én és a Szent Vendel tiszteletére tartott búcsú október 24-én.

A település fölött magasodó Öreg-kő legfőképp a Jankovich-barlangról nevezetes, amely számos ősemberi leletet, csont- és szerszámmaradványt adott a régészetnek. A kiemelten védett barlangot csak engedéllyel szabad látogatni.

A falu egyik első birtokosa a spanyol származású Bajóti Simon volt. Ő védte meg katonáival Esztergomot 1242-ben a tatároktól. A II. világháborúban a faluban bujkált Szántó Piroska festőművész férjével, Vas István költővel.

Katona József Bánk bánjának és Bajótnak a kapcsolata kimeríthetetlen kutatási téma. A spanyolországi Baiothból idekerült Simonnak és Mikhálnak leánytestvére, Totha Alfons aragóniai király lányával, Imre király feleségével került Magyarországra, s éppen Bajótra: ő Katona József Melindája. Baiothnak, mert elhagyott spanyol hazájára emlékeztette, "Melinda" hívta először a birtokul kapott települést.

Bajót megközelíthető közúton: a 10-es úton Nyergesújfaluig, onnan déli irányban 5 kilométer.