Balassagyarmat

Az egykor soknemzetiségű kereskedőváros gazdag építészeti múlttal rendelkezik.

A település a palóc népcsoport egyik központja, múltját szabadtéri múzeumban is bemutatják.

Balassagyarmat legtekintélyesebb műemlék épülete a régi, klasszicista stílusban épült megyeháza, valamint a szerb telepesek 1911-ben épült temploma. Különlegességnek számít a műemlékké nyilvánított, klasszicista stílusú, ötemeletes börtön, amely a XIX. században a legkorszerűbb hazai fegyintézet volt, és ma is eredeti funkciójának megfelelően működik. Nemcsak a város, de az egész Palócföld múltját, szokásait, néphagyományait is bemutatja a Palóc Múzeum, amelyhez egy kis skanzen is csatlakozik. 

A természetjárók körében is népszerű ez a hely. Különlegességnek számít az égerláp, az Ipoly valaha nagy kiterjedésű árterületének utolsó maradványa.

A város története

A honfoglaló magyarok Nógrád várának elfoglalása után, a IX. század végén telepedtek meg a környéken. A város nevének utótagja a (Kürt)Gyarmat törzs nevéből származik.

A XIII. század közepéig a Balassák - akikről később a város nevének előtagját is kapta - 1260 táján kezdték meg a település erődítését. A település első templomát még Szent István idejében emelhették, ami 1241-ben, a tatárjárás alatt pusztult el. Az új Isten háza és a plébánia 1291-re épült fel.

A XV. század elején Magyarországon az elsők között itt alakult meg az izraelita hitközség. Az 1720-as évektől fokozatosan görög, szerb és német kereskedők, iparosok települtek a magyar és a szlovák anyanyelvű népesség mellé.

Balassagyarmaton a XIX. század második felében gyorsan fejlődött a kereskedelem és a pénzpiac, kialakult a máig meglévő iskolaváros-jellege. A jelenlegi városkép az 1890-es évek táján körvonalazódott.

Az I. világháború után a balassagyarmati polgárok 1919. január 29-én fegyvert fogtak, és kiverték a megszálló cseheket, akik az alakuló Csehszlovákia határainak még délebbre tolásával próbálkoztak. Hőstettük 18 környékbeli települést mentett meg a trianoni Magyarországnak. Balassagyarmat ezzel kiérdemelte a Civitas Fortissima, azaz a legbátrabb város megtisztelő címet.

A II. világháború idején a város jelentős része romba dőlt: a korábban a lakosság csaknem egyharmadát kitevő zsidóság elpusztult. Emléküket azonban őrzi többek között a műemléki védelem alatt álló zsidó temető, amelyben a XVIII. század elejétől, a XX. századig találhatók síremlékek.

Megemlékezések, fesztiválok, vásárok

A megszálló csehek 1919. január 19-én történt kiveréséről minden évben megemlékeznek. A megbékélés jegyében ezen rendszeresen részt vesznek a cseh és a szlovák nagykövetség képviselői is.

Szent Anna tiszteletére (július 26.) minden évben búcsút és nagy körmenetet rendeznek a városban; a búcsúsok a templom, és a Palóc-ligetben lévő Szűz Mária-kápolna között vonulnak fel a templomi zászlók alatt. Ilyenkor a környező települések lakói népviseletben láthatók. Ezzel együtt éjszakai virrasztó ájtatosságot is tartanak.

A búcsú napján folklórfesztivált is rendeznek, amelyen a színpadi hagyományőrző műsorok mellett a legények népi ügyességi játékokban, erőpróbákon mérhetik össze tudásukat, a leányok pedig a népviseletes szépségversenyen mutatkozhatnak be a közönségnek.

Általában júliusban rendezik az Ipoly-parti Vásárt, amelyen a nógrádi vállalkozók mellett szlovákiai cégek is képviseltetik magukat, illetve díszvendégként minden évben más országot köszöntenek a szervezők. Minden nyáron Nemzetközi Muzsikus Tábor néven zenei fesztivált is szerveznek a városban. A helybéli résztvevők mellett külföldi fellépők is szép számmal akadnak. (A három utóbb említett rendezvényt, vagy ezek közül legalább kettőt néha egymást követő napokon tartják, mintegy összevonva azokat.)

A város legnagyobb sporteseménye a júliusi Nemzetközi Palóc Triatlon, az ország egyik legnagyobb létszámú résztvevővel megrendezett, ilyen jellegű versenye. A rajt a nyírjesi nagy tó partján van. Szeptemberben rendezik az Ipoly Gyalogló Gálát, amelyen a szomszédos országok versenyzői is rendszeresen részt vesznek.