
A hatalmas (750 cm körméretű) szilfamatuzsálem sajnos 1969 óta halott, csak a csonkja látható. A helyi legenda szerint itt járt Rákóczi fejedelem, és e fához kötötte a lovát, amikor kihirdette az ország akaratát.

A református templom közelében álló lelkészlak a XIX. század elején, 1834-ben épült.

Az 1857-ben épült népies barokk stílusú, emeletes tornácos ház - egykori lakóház, majd csárda - e vidék jellegzetes építészeti emléke.

A gyűjteményben néprajzi emlékek, gazdasági eszközök éppúgy láthatók, mint a kenesei Kossuth Bizottság iratai, a faluval kapcsolatos kiadványok, valamint Soós Lajos, helyi költő emléktárgyai.

A sárga jelzésű gyalogúton érjük el a temetőt, ahol Kenese két poétája, Soós Lajos és Csizmadia Károly nyugszik.

Az egykori lakóházban ma falumúzeum működik.

Maga a templom 1568 és 1570 között épült, tornya gótikus, a török pusztítás után átépítették barokk stílusban.

A löszpart legmagasabb pontján áll a Soós Lajos (1856-1902) helyi költő tiszteletére 1927-ben emelt, vöröskőből faragott emlékoszlopot. Nevét viseli a magaslat is, amin áll.

A sír felirata: SOÓS LAJOS született 1856. aug. 8. meghalt 1902. júl. 4. ´Ki akkép él, hogy őtet Túléli mit mível, Annak sírszobra díszlik.

A Partfőről más néven Sós-hegyről gyönyörű kilátás nyílik a tóra. A Partfő érdekessége még az országútról jól látható kilenc barlangnyílás a löszfalban, melyet itt Tatárliknak vagy Törökliknak neveznek.