Balf (Sopron)

A település 1985 óta közigazgatásilag Sopronhoz tartozik - de hírnevét magának, egészen pontosan gyógyvizének és borászatainak köszönheti. I. sz. 180-ból származó emlékek bizonyítják, hogy a balfi gyógyvizet már a rómaiak is használták.

A soproni polgárok a középkortól élvezték annak jótékony hatásait, és 1342-ben meg is vásárolta a falut a város, amelynek fürdőhelyét számos nemesi és főnemesi család is felkereste. Megőrződött egy 1631-ból származó kézirat, amely szélesebb körben is népszerűsítette a gyógyhelyet, illetve a fürdésre és ivókúrára is alkalmas vizet.

A fürdőhely 1876-ban, a vasút megépülésével indult igazából fejlődésnek. A millenniumi években szálloda és gyógypavilonok épültek,kialakult a ma is látható "gyógypark". A XIX-XX. század fordulóján kezdődött a különösen a hurutos gyomorpanaszok ellen javallott gyógyvíz palackozása.

A Soproni borvidékhez tartozó település pincéiben szép kékfrankosokat, rozékat kóstolhat az utazó. 

Szomorú nevezetessége a Szerb Antal-emlékmű - az író, irodalomtörténész 1945-ben Sárközi Györggyel, Halász Gáborral és több száz munkaszolgálatossal együtt itt szenvedett mártírhalált.

Érdekes nevének eredete: egy 1199-ben írt oklevélben Farkasd, egy 1278-asban viszont már Wolf formában szerepelt, ebből alakult ki torzulással a mai elnevezés. A névnek valószínűleg köze van ahhoz, hogy középkori templomának védőszentje Szent Wolfgang, Regensburg bencés püspöke,Szent István hitvesének, Gizella királynénak a nevelője volt. Ő 971 táján járt Magyarországon, kultusza az 1400-asévekben terjedt el Sopron és vidéke német ajkú lakóinak körében. 
A dombtetőn álló, lőréses erődfallal kerített középkori eredetű, gótikus tornyú templom ma is áll - Szent Farkas tiszteletére szentelve.