Baradla-barlang, Aggtelek

A Világörökség legismertebb cseppkőbarlangja Közép-Európa legnagyobb barlangrendszere. Az időszakosan aktív patakos karsztbarlang sziklacsarnokai, hatalmas cseppkőfantomjai egy sejtelmes mesevilágot idéznek.

 A Baradláról - a név feltehetően szláv eredetű, s a sziklaszirtet jelentő bradlo szóból származik - számos "leg" mondható el: a legrégebben kutatott, legismertebb, leghosszabb, képződményekben leggazdagabb hazai cseppkőbarlang, sőt aktivitása, hossza és cseppkődíszessége alapján a mérsékelt égöv legjelentősebb barlangjának tekinthető.

A barlang csak vezetővel látogatható, a túrák a nyitvatartási időbenbelül, általában fél óránként, illetve óránként indulnak. Októberben szombatonként hosszabb ideig, 9-17 óra között tart nyitva a barlang.

További szép és híres magyarországi barlangok

 Ágak, kövek, túrák

A különleges Baradla Közép-Európa legnagyobb barlangrendszere. Mintegy 24 kilométer hosszúságú, ebből 5,6 kilométer nyúlik át Szlovákiába. Az Aggtelek és Jósvafő községek között húzódó főág 6,6 kilométer hosszú, átlagosan 10 méter széles, 7-8 méter magas, néhány helyen hatalmas teremmé szélesedik. A főághoz több mellékág csatlakozik, legjelentősebb a Domica-barlang, a Hangverseny-terembő linduló Styx-ág (2,6 kilométer), a Retek-ág (3,8 kilométer), aTörökmecset-ág (1 kilométer), valamint a Róka-ág (484 méter).

 A Baradla termeit, folyosóit, járatait kiállítási tárgyakként borítják aváltozatos, álló, függő és oszlopként emelkedő cseppkőfigurák. Például az Óriások termének cseppkőképződményein kívül a méretei is lenyűgözőek: hossza 125, szélessége 55, magassága 30 méter.

A Baradla-barlang nagy része a mintegy 230 millió évvel ezelőtt keletkezett úgynevezett wettersteini és steinalmi világosszürke mészkőben, a jósvafői szakasz pedig fekete-sötétszürke gutensteini mészkőben alakult ki a felszínről a mélybe jutó vizek oldó és koptatómunkájának eredményeként.

1985 óta az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatósága üzemelteti a barlangot, szervezésükben 1, 2, 4, 5 és 7 órás, különböző nehézségű barlangtúra tehető a Baradlában.

Aggtelek határában a település jelképévé vált hatalmas sziklafal rejti a Baradla-barlang bejáratát. A fantasztikus föld alatti világba a jósvafői és a Vörös-tói bejáraton át is lejuthatunk - szervezett túrák keretében. A Baradla Vörös-tói bejáratát (és egyben a  látogatóközpontot) a két település között félúton érjük el. (A Vörös-tó a körülötte lévő, vas-oxiddal színezett, élénkvörös terra rossa talajról kapta nevét.) Jósvafőn mesterséges bejáraton juthatunk be a barlangba.

A jósvafői bejárattól közelíthetjük meg az 1967 óta működő barlangi szanatóriumot, ahol eredményesen gyógyítják az asztmatikus betegeket.

Az első említéstől a Világörökségig

A barlangot és cseppköveit először 1549-ben említette egy Baselben megjelent munka. Bél Mátyás 1742-ben a Nititia Hungariae című híres földrajzi munkájában is szólt róla. Az 1700-as évek végétől egyre gyakrabban látogatott barlang első felmérését Sartory József készítette 1794-ben. Az első könyv magyar és német nyelven 1831-ben jelent meg a Baradla-barlangról, Vass Imre munkája nyomán. A barlang kiépítését József nádor látogatása alkalmából 1806-ban végezték el.

1881-ben a barlangot a Magyarországi Kárpát Egyesület kezelésébe adták. Ekkor épült a mai Magyarország első menedékháza is az aggteleki bejáratnál. Idegenforgalmi fejlesztését az 1920-as években kezdeményezték. Ekkor készült el a jósvafői kijárat, valamint a ma is használatos több mint száz híd. A legnagyobb változás akkor következett be, amikor kiépítették az elektromos hálózatot, és 1935-ben kigyulladt a fény a látogatott szakaszokon.

A Baradlát és a számos barlangot, valamint a településeket is magában foglaló Aggteleki-karszt területén 1985-ben Nemzeti Parkot hoztak létre. Az Aggteleki-karszt és a Szlovák-karszt barlangjai - 1995-ben felkerültek a Világ Természeti és Kulturális Örökségének (World Heritage) listájára.