Bazilika (Mennyekbe Felvett Boldogságos Szűz Mária és Szent Adalbert), Esztergom

Magyarország rangban első és egyben legnagyobb temploma. A klasszicista stílusú bazilikába belefoglalták a reneszánsz remekművét: a Bakócz-kápolnát. Kincstára kiemelkedően gazdag.

A bazilika hossza 118, szélessége 49, magassága 100 méter. A főbejárati timpanontól jobbra és balra az épület tömbjéhez árkádokkal kapcsoltak két (57 méter magas) tornyot. A főoltárkép a világ legnagyobb egy darab vászonra festett olajképe.
A középkori templom helyén 1822-1869 között négy hercegprímás építtette a bazilikát Kühnel Pál, Packh János, majd Hild József tervei szerint. 1856-ban szentelték fel. Erre az alkalomra írta az Esztergomi misét Liszt Ferenc, melyet maga vezényelt az ünnepségen.
A kupola látogatható, nagyszerű körpanorámát kínál. Az altemplomban Magyarország főpapjai nyugszanak, köztük Mindszenty József bíboros.

Az építés és az épület

A törökdúlás után, 1761-ben kapta vissza a várat az érsekség. Két év múlva láttak hozzá a hatalmas, új egyházi központ kiépítéséhez. Először is ki kellett alakítani a székesegyház helyét, ezért a Várhegy közepét, a Szent Adalbert és Szent István templom, valamint a várfalak jelentős maradványait elhordták. Az eredetileg a Szent Adalbert templomhoz kapcsolódó Bakócz-kápolnát 1600 darabra szétszedték, és az új templomban újraépítették. Az építés 1822-ben kezdődött, és 47 évig tartott.

A templom alapkövét 1822-ben Rudnay Sándor prímás (1819 - 1831) tette le. A grandiózus elképzelések a magyar Rómát szándékoztak megvalósítani azzal, hogy a vatikáni Szent Péter tér alaprajzi elrendezését követve a székesegyház mellé álmodták a prímási palotát, a Papnevelő Intézetet, a kanonoki rezidenciákat.

A bazilika Magyarország legnagyobb temploma. Hossza 118, szélessége 49, magassága 100 méter. A keletre néző főhomlokzat timpanonjának nyolc sima törzsű, korinthoszi oszlopa 22 méteres. A 24 darab, 19 méter magas oszlopon nyugvó, körbejárható, hatalmas félgömb kupola a templomépület közepén helyezkedik el, 12 óriási ablakán ömlik be a világosság. A kupola belső magassága 71,5, átmérője 33,5 méter. A szentély külső, egyenesen záródó fala a Dunára néz, ezt az oldalát csak a túloldalról, Párkányból mutatja meg a bazilika.

A főbejárat felett Johann Meixner domborműve látható, két oldalán Hunyadi János és Széchy Dénes (a középkori főtemplom építtetői) szobra áll, amelyeket a jelenlegi bazilikát építtető prímások címereivel együtt Johann Hutterer bécsi szobrász készített 1874 és 1878 között.

A belső tér hosszanti elrendezését a megnyújtott szentély és a bejárati rész hangsúlyozza. A templom gazdag belső díszítését az 1840-es évek után nyerte el. A falakat hatalmas, sima törzsű korinthoszi oszlopok tagolják. A hajó oldalain a Meixner által készített két nagy bronzdombormű Krisztus életéből vett jeleneteket ábrázol.

Balra található a Bakócz-kápolna. Jobbra a Szent István-kápolna, ahol Károly Ambrus főherceg és prímásnak a Canova-tanítvány Giuseppe Pisani által készített síremléke áll. A kápolna oltárszobrát Ferenczy István készítette 1831-ben.
A főoltárképet a velencei Michelangelo Grigoletti festette Tiziano nyomán. Szintén tőle rendelték meg később a kereszthajókat lezáró oltárok festményeit. Az északi kereszthajóban Szent István korona-felajánlása látható, háttérben a Várhegy XIX. századi képével, amely a Szent István-i mű folytatását szimbolizálja. Mellette látható Boldog Gizella és Szent Imre. A kép alatti márványoltáron magyar szentek szobrai állnak, akárcsak a főoltáron. A déli hajót lezáró kép témája a Golgota.

A főbejárat felőli oldalon az orgonakarzat látható Meixner bronzszínűre festett gipszszobraival. A hatalmas orgona a felszentelés idején 49 regiszteres 3530 sípos és 3 manuálos hangszerként egyedülálló volt Magyarországon. A bazilika emeleti helyiségeiben található a világhírű Főszékesegyházi Kincstár, a kriptában, a középkori síremlékek mellett nyugszik Mindszenty bíboros.

A bazilika északi tornyának földszintjén lévő kápolna Szent István emlékét idézi: itt láthatjuk István király székesfehérvári szarkofágjának másolatát, valamint Pátzay Pál szobrászművész hársfából készült, 4,5 m magas szobrát, amely Szent István királyt ábrázolja, felemelt kezében karddal. A szobor az 1937. évi párizsi világkiállítás magyar pavilonja előtt állt mint Magyarország jelképe, és a Világkiállítás nagydíját kapta.

A szentély és a főoltár

A székesegyház főoltára magasított szentélyben kapott helyet. A Mária mennybevételét ábrázoló főoltárkép a világ legnagyobb egy darab vászonra festett olajképe: 13,5x6,6 méteres. Michelangelo Grigoletti velencei festő festette 1854-ben Tiziano 1518-ban készült Assuntája után. Mária egyedül, kitárt karokkal emelkedik fel az égbe angyalok karától kísérve. A koporsót körülvevő apostolok csodálkozva tekintenek a távozó alak után.
A szentély boltozatán 1846-ban Ludwig Moralt által festett Szentháromság-freskó látható.
A főoltár Bonani műve, carrarai márványból készült, négy magyar szent szobra látható rajta. A szembemiséző oltár előlapja Pázmány Péter idejéből, Nagyszombatból származik.
A hercegprimási, fehér márványból készült fényes trónust Lippert tervezte.

A kupola

A kupola négy, sima felületű korinthoszi oszlopokkal határolt pilléren nyugszik. Kettőn, reneszánsz tabernálumra emlékeztető fülkében, monumentális szobor áll: Pázmány Péter és Simor János prímások szobrai. Pázmány Péter ( 1637) az érsekség nagyszombati korszakának kiemelkedő alakja. Szobra Pietro della Vedova olasz szobrász alkotása, 1884-ben készült. Simor János prímás (1867-1891) a bazilika építésének befejezője. Neki köszönhető a mai belső térnek a klasszicizmustól elszakadó neoreneszánsz díszítése és a portikusz befejezése. Szobra Stróbl Alajos munkája.

A kupola ívháromszögeit díszítő mozaikképek egyházatyákat ábrázolnak, a müncheni klasszicista Ludwig Moralt munkái 1850-ből. A kupola belső díszítését Lippert József tervei szerint De Ioma olasz mester készítette.

A kupolába - a templom melletti egyik toronyból indulva - komoly lépcsőzéssel fel lehet menni. A külső, körbejárható kupolateraszról gyönyörű kilátás nyílik.

A Bakócz-kápolna

A magyarországi reneszánsz legértékesebb alkotása, Bakócz Tamás esztergomi érsek (és családja) sírkápolnája 1506-07-ben épült. Az olasz Giuliano da Sangallo építész követője építette helyi vörös márványból.

A Szent Adalbert-templom déli oldalán álló, gazdagon felszerelt kápolna - bár a régi székesegyház az ismétlődő ostromokban elpusztult - épségben megmaradt. A török sem rombolta le, hanem a szentek művészi márványszobrait eltávolítva mecsetté alakította át. A török kiűzése után a kápolnát rendbehozták, és a vár romjai között sértetlenül talált Mária-képet (a máriapócsi kegykép másolatát) ekkor helyezték a kápolna oltára fölé. 1683-ban e kápolnában tartott Te Deumot Sobieski János lengyel király és Lotharingiai Károly, majd 1706-ban Rákóczi fejedelem is, amikor elfoglalta a várat.

A bazilika építésének megkezdésekor a kápolnát 1600 darabra szétszedték, és a megszámozott részek alapján újra felépítették, beillesztve az új székesegyházba. A kápolna eredeti keletelt elhelyezése ezzel megváltozott. A székesegyház hajója felé a XIX. század végén nyitották meg.

A Gyümölcsoltó Boldogasszony tiszteletére szentelt, görögkereszt alaprajzú kápolnát félellipszis alakú kupola fedi, amit 96 bronzkazetta díszít. A kupola ívháromszögein négy címer látható, az oldalfalakat, a boltozatokat és a kupolát gazdag reneszánsz ornamentika borítja. A falakat lezáró frízen a felirat Bakócz Tamás adományozásáról tanúskodik. A carrarai márványból készített díszes, szintén reneszánsz oltár Andrea Ferrucci fiesolei szobrász alkotása, 1519-ben készült. Szent István és Szent László szobrát Pietro della Vedova készítette. Felettük a négy evangélista félalakja látható. Az oltár oromzatát az Angyali üdvözlet márvány reliefje, lejjebb Bakócz Tamás térdeplő alakja díszíti.

A Bakócz-kápolna homlokzati faragványai és az egykori Szent Adalbert székesegyház középkori síremlékei a székesegyház kriptájában láthatók.

Az altemplom a Mindszenty-sírral

A bazilika főbejárata mellett nyíló lépcsősoron juthatunk le az altemplomba Andreas Schrott két nagyméretű angyalszobra között. A kriptában láthatók a kupolatartó, 17 méter vastag támasztófalak gyökerei. Itt találjuk a főpapok közép- és újkori síremlékeit, az óegyiptomi stílusban készült kör alakú sírbolt az esztergomi érsekek temetkezési helye. Itt lelt végső nyughelyet Mindszenty József hercegprímás is, akinek sírja 1991 óta a magyar katolikusok búcsújáró helyévé vált.

A befalazott régi sírkövek közül a legértékesebbek Széchy Dénes (1465) és Vitéz János (1472) síremlékei, amelyek a ritka hazai reneszánsz műemlékek között is előkelő helyet foglalnak el. A prímásoknak az oltár körül futó kerek mauzóleumában 39 fülke van. Többek között Ambrus főherceg, Rudnay, Kopácsy, Szcitovszky és Simor primások pihennek itt. (Ambrus főherceg-prímásnak márvány síremléke a főhajó jobboldali István-kápolnájában található). A kanonokok számára a kripta oldalágaiban alakítottak ki fülkéket. Itt nyugszanak az építészek is.

Érdeklődésre tarthat számot az altemplomban elhelyezett gazdag kőfaragvány-anyag, a címerek és síremlékek darabjai.