Bélapátfalva

A település megközelíthető közúton: Eger felől indulva a 25-ös útról Szarvaskő után jobbra fordulunk. Vasúton a Füzesabony-Eger-Putnok vonalon juthatunk el ide.

Bélapátfalva (1903-ig Apátfalva) már nagyon korán lakott volt: a községben a Bükki kultúra leletanyaga került a felszínre. Nevét a Bél nemzetségből kapta. Apátságát II. Kilit egri püspök alapította 1232-ben a ciszterci szerzetesek számára. A bélháromkúti apátság Magyarország egyetlen épségben megmaradt román kori ciszterci apátsági temploma. A monostor, amely mellette állott, már korábban elkészült, de a XVII. század végére teljesen elpusztult, maradványain posztógyárat építettek. 1843-ban ugyanezen a helyen kőedénygyár létesült. A gyárat Hüttner József alapította, és főleg a paraszti igényeket kielégítő, a közönséges cserépnél szilárdabb anyagú és dekoratívabb, fehér mázas kerámiát gyártottak. A díszes edények már az 1846-os iparkiállításon sikert arattak. A gyár 1929-ig működött. A második világháború után, a Bélkő mészkőkincséra alapozva itt épült meg az ország egyik legnagyobb cementgyára.