Az U-alakú, barokk stílusú épület a megye egyik legrégebbi kastélya, egyben a Mária Terézia kori kastélyépítészet egyik kiemelkedő példája.
A kastélyt itáliai mesterrel építtette Beleznay János tábornok, Grassalkoich Antal sógora 1710 körül.
A jelentős méretű park közepén álló, barokk stílusú emeletes főépületet kétoldalt tornyok fogják közre, melyekhez földszintes oldalszárnyak csatlakoznak és alkotnak hangulatos belső udvart. Az egyik toronyszobában már az 1970-es évek során, illetve legutóbb a lépcsőházban tártak fel XVIII. századi díszítőfestést. Számos író vendégeskedett a kastélyban, köztük Kármán József, aki 1790-ben itt írta a Fanny hagyományai című művét, az első magyar lélektani regényt.
Az építtető, a kurucból labanccá átvedlett főtiszt (1752-től altábornagy) fia, Sámuel a XIX. század elején már a bárói, majd a grófi cím birtokosa lett. A hírhedten zsarnoki természetű grófot a hasonló természetű fia lőtte agyon. Az ifjabb Sámuelt ezért a tettéért 1819-ben lefejezték. A XIX. század második felétől 1945-ig a Nyáry család tulajdona volt a kastély. A II. világháború után először leányotthon, majd nevelőintézet került az épületbe, ma Általános Iskola és Diákotthon.
Beléphet facebook név/jelszó párosával is, ez esetben az ott megadott adatai (név, fotó) jelenik meg.
Bejelentkezeka felhasználónevemmel Bejelentkezek
facebookon keresztül