Berente

A 26-os úton fekszik a település. A Miskolc-Bánréve-Ózd vonalon vasútállomása is van. A honfoglalás után a Bors nemzetség szálláshelye volt a környék. A legrégebbi írásos emlékek a dédesi vár tartozékaként 1322-ben említik először: az Ákos nemzetség birtokaként Károly Róbert elkobozta, és Penthek-fia Ugrinusnak adományozta. A török időkben sokat szenvedett a környék,...

A 26-os úton fekszik a település. A Miskolc-Bánréve-Ózd vonalon vasútállomása is van.

A honfoglalás után a Bors nemzetség szálláshelye volt a környék. A legrégebbi írásos emlékek a dédesi vár tartozékaként 1322-ben említik először: az Ákos nemzetség birtokaként Károly Róbert elkobozta, és Penthek-fia Ugrinusnak adományozta.

A török időkben sokat szenvedett a környék, és osztozott a közeli települések sorsában Berente is. Így volt ez a XIX-XX. század fordulóján is, amikor megindult a környék szénvagyonának nagyarányú bányászata.
1921-ben Kandó Kálmán Berentén létrehozta az Imperial petrolkémiai alapon működő szénlepárlót. Ezzel megkezdődött a térségben a vegyipar fejlődése, s ma is működik a BorsodChem (BC) Rt., Közép-Európa legnagyobb vegyipari üzeme.

A II. világháború után méginkább fellendült a szénkitermelés, a fejlesztések miatt Berente, Sajókazinc és Barcika területén 1947-ben létrehozták Kazincbarcikát. Berente 2000-ben vált ismét független településsé - hosszas viták után, amiben komoly szerepet játszott, hogy valójában a község területén található a BorsodChem.