Berettyóújfalu

Berettyóújfalu a bihari régió természetes központja, a megye ötödik legnépesebb városa. A város idegenforgalmi infrastruktúrája alkalmas arra, hogy hosszabb időt töltsünk a városban. A strand meleg vizének gyógyító hatását nemcsak a tapasztalat, de a hivatalos mérések is igazolják.

Kellemes kirándulásokra indulhatunk innen a környék nevezetességeihez, vagy éppen a mind kedveltebb fürdőhelyekre. Akár kerékpárral is felkereshető a bakonszegi Remete-tó (10 m), a földesi strand (27 km), a Keleti-főcsatorna (10 km), de a bátrabbak átrándulhatnak a szomszédos Békés megyébe, a füzesgyarmati strandra (40 km) is.

Településtörténet

A Berettyó és az Ér szövevényes vízhálózatával borított vidék szárazulatain már az újkőkor végén fejlett mezőgazdasági kultúrát honosított meg a megtelepedett lakosság. A honfoglalás után Berettyóújfalu mai helyén és határában 14-15 falu alakult ki, Herpály központtal. A települések első írásos említése a XIII. században történik a Váradi Regestrumban. Berettyószentmárton vám- és pénzszedőhely, Mátyás király 1481-ben vásártartási jogot adományoz a településnek. Berettyóújfalu 1608. május 23-án Báthori Gábor fejedelemtől nyer hajdúkiváltságot, de ezt a privilégiumát elveszíti a század végére. A XIX. század közepén elkezdődik a Berettyó szabályozása, jelentősen megváltozik a táj arculata: megszűnik a régi "vízi világ", lassan visszahúzódik a mocsár, a sárrét. 1858-ban átadják a Püspökladány-Nagyvárad vasútvonalat, ez további lendületet ad a gazdaság fejlődésének. Az I. világháborút követően Berettyóújfalu lesz Csonka-Bihar vármegye székhelye. Faluváros, ahogy a helyi irodalmi élet kiemelkedő alakja, Nadányi Zoltán költő nevezi. "Ez a falu várost evett": új megyeháza, polgári iskola, kórház, leventeház, tisztviselőtelep épül az 1920-as években.

1950-ben, Hajdú-Bihar megye létrejöttével a település elveszíti korábbi rangját, de az ötvenes évek végétől több ipari üzem is települ Berettyóújfaluba. 1979-ben ismét városi rangot kap, ami tovább erősíti meghatározó szerepét a bihari térségben. Központi szerepét jelzi, hogy alap- és középfokú oktatási intézményeiben közel négyezer diák tanul, s itt működik a környék egészségügyi ellátását szolgáló, hétszáz ágyas területi kórház is. A városias fejlődést mutatja a kilencvenes években megépült uszoda és sportcsarnok is.

A városhoz több híres ember kötődik. Ezt bizonyítja a két "olimpiai tölgy" története: az idősebbet a háromszoros olimpiai bajnok kardvívó Kabos Endre ültette 1936-ban, a fiatalabbat pedig az ugyancsak berettyóújfalui kötődésű Bujdosó Imre, aki az 1988-as szöuli olimpián aranyérmet nyert kardcsapat tagjaként lépett nagy elődje méltó örökébe. 1926-tól vármegyei főlevéltárosként itt dolgozott Nadányi Zoltán költő. A Szent István téren álló mozi az államosítás előtt Makk Károly, a neves filmrendező édesapjáé volt; a Dózsa György út 11. sz. pedig az egykori Konrád vaskereskedés - Konrád György több regényében is megírta a városhoz fűződő élményeit.