Berzsenyi Emlékmúzeum, Nikla, Nikla

Berzsenyi Dániel, a korszak kiemelkedő lírikusa 1804-től Niklán élt. Egykori lakóházában 1954-ben alakították ki az emlékmúzeumot. Berzsenyi Dániel 1776-ban Egyházashetyén született, csak 1804-ben költözött Niklára azzal a szándékkal, hogy felesége birtokait egyesítse somogyi örökrészével....

Berzsenyi Dániel, a korszak kiemelkedő lírikusa 1804-től Niklán élt. Egykori lakóházában 1954-ben alakították ki az emlékmúzeumot.

Berzsenyi Dániel 1776-ban Egyházashetyén született, csak 1804-ben költözött Niklára azzal a szándékkal, hogy felesége birtokait egyesítse somogyi örökrészével. Így akarta megkönnyíteni a gazdálkodás terheit. A költözés nagyon megviselte a költőt, hosszú évekig visszavágyódott a Kemenesaljára, de Niklán maradt. Kezdetben teljesen magányosnak érezte magát, 1809-ben Kazinczyhoz írott levelében "Niklai Remetének" vagy "Somogyi Diogenesnek" nevezte magát.

Csak lassan találta meg költői hangját. 1808-tól foglalkozott azzal a tervvel, hogy kiadja verseit. A gondolatot tettek követték. Kazinczy pártfogásával a költő országszerte ismertté vált. A növekvő hírnév és a Kazinczy köré csoportosuló gondolkodók példáján felbuzdulva ő maga is kifejtette gondolatait a társadalmi haladásról. Nézetei abból a felvilágosodás által elővett ókori tézisből erednek, hogy az ész, ha felismeri a jót, szükségképpen követni is fogja. Rációtisztelete mély vallásossággal párosult. Az időközben befutott és sokak által elismert költő 1817-ben pár hónap alatt befejezte a versírást, ennek oka főként az volt, hogy Kölcsey a kiadás előtt álló egyik legjelentősebbnek tartott művét igen erősen kritizálta. Berzsenyi a bírálat hatására először heves vitába kezdett, majd mély depresszióba esett. Ezt követően versírással nem sokat foglalkozott. Életét a gazdálkodásnak szentelte.

1830-ban megválasztották a Magyar Tudós Társaság Filozófiai Osztálya első vidéki tagjának. Sok betegeskedés után 1836. február 24-én Niklán halt meg, a helyi temetőben helyezték örök nyugalomra. A niklaiak gondosan ápolják a Berzsenyivel kapcsolatos hagyományokat. Ebben kiemelkedő szerepe volt egy lelkes műkedvelő kutatónak, Hársházi István cipészmesternek, aki életét a nagy költő emlékének, a róla szóló anekdotáknak, történeteknek összegyűjtésére és írásba foglalására szentelte.

Egykori lakóházában 1954-ben alakították ki a Berzsenyi Emlékmúzeumot. Tágas termeiben a költő személyes tárgyait és levelezésének dokumentumait vehetjük szemügyre. Megtalálhatók az ország különböző vidékeire a költőtársakhoz írott levelei, valamint költeményeinek kéziratai és nyomtatott változatai. Pipái, tollai és népi hangszerei a vidéki nemes életére emlékeztetnek. Széchenyi István szobra a költő és a nagy államférfi közötti szoros kapcsolatra utal. A ház előtti virágok között a költő mellszobra fogadja a látogatót. Idegenvezetéshez előzetes bejelentkezés szükséges.