Bihardancsháza

A település megközelíthető közúton: a 4-es útról Püspökladánynál letérünk a 42-esre, onnan Földesnél Nagyrábé irányába autózva érjük el. Jóllehet a falu határa ősidők óta lakott hely - a Halomszer-dombnak nevezett helyről honfoglalás kori sírok kerültek elő -, a zsákutcajelleg és a kedvezőtlen domborzati adottságok következtében egyre jobban veszített vonzerejéből. A falut...

A település megközelíthető közúton: a 4-es útról Püspökladánynál letérünk a 42-esre, onnan Földesnél Nagyrábé irányába autózva érjük el.

Jóllehet a falu határa ősidők óta lakott hely - a Halomszer-dombnak nevezett helyről honfoglalás kori sírok kerültek elő -, a zsákutcajelleg és a kedvezőtlen domborzati adottságok következtében egyre jobban veszített vonzerejéből. A falut elsőként egy 1384-ből való oklevél említi. Birtokosa volt egy Rábéi Vdancs nevezetű földesúr, majd a Bajoni család kezére került. A község lakossága 1595-ben tért át a református hitre. Később a bajomi vár uradalmához tartozott, s 1608-ban, mint ennek része, Nagy András hajdúgenerális tulajdona lett. Őt azonban hűtlenség miatt az erdélyi fejedelem megölette. Sokáig nem volt földesura a községnek. 1717-ben pecsétnyomója készült, lakói kuriális nemesek voltak, akik az 1840. évi országgyűlés adókivetéséből név szerint is ismeretesek.
A XIX. század közepén Fényes Elek még 800 lakost regisztrált, ami ugyan gyorsan 500-600-ra apadt, de még a XX. század közepén is meghaladta a 400 főt, egészen 1960-ig. Attól kezdve lakosságának több mint 40 százalékát vesztette el, ami országosan is feltűnő. Lakóinak 47 százaléka nyugdíjas.
A község lakossága 1595-ben tért át a református hitre. A ma is álló református templom 1830-ban épült. Ez az egyetlen látnivaló a faluban, meg néhány régi parasztház. Vonzerőt jelent azonban az ún. ásványi részen található, kb. 40-45 darabból álló túzokállomány. A Halomszer-dombnak nevezett helyről honfoglalás kori sírok kerültek elő.