Bihartorda

A település megközelíthető közúton: a 4-es útról Püspökladányál rátérünk a 42-es útra, és Földesnél Nagyrábé irányába kanyarodunk. Torda valamikor szebb napokat élt meg, egy 1789-es adat szerint akkor 1100-an lakták. A Váradi Regestrum 1221-ben említi először, mint a bihari vár várjobbágyainak faluját, akikből később jómódú köznemesek származtak. Közülük is kiemelkedett a...

A település megközelíthető közúton: a 4-es útról Püspökladányál rátérünk a 42-es útra, és Földesnél Nagyrábé irányába kanyarodunk.

Torda valamikor szebb napokat élt meg, egy 1789-es adat szerint akkor 1100-an lakták. A Váradi Regestrum 1221-ben említi először, mint a bihari vár várjobbágyainak faluját, akikből később jómódú köznemesek származtak. Közülük is kiemelkedett a Tordai család, amely 1452-ben pallosjogot kapott. A községnek már 1770 előtt volt pecsétje, ami rendezett közigazgatásra utal. Az 1700-as évek végén a község birtokosa a kamara. A XIX. században a falu termékeny határa a Fáy család tulajdonában volt. Ekkoriban sok iparos és kereskedő lakott a községben. A falu szerepköre azonban utak és a vasút hiányában a század harmadik harmadában megindult modernizálás során egyre csökkent, 1871-ben kisközséggé fokozták le. 1960-ban még több mint 1600-an lakták, azóta viszont folyton csökken a népesség, lakossága elöregedett. A falu ma Berettyóújfalu, illetve Nagyrábé vonzásában él.

Bihartorda 1946-47-ben igen jelentős szerepet töltött be a népfőiskolai mozgalomban, amelynek zászlóvivője helyben a Nemzeti Parasztpárt Bihar megyei szervezete volt. A község a Mártonffy-kastélyt és 22 hold földet ajánlott fel a létesítendő intézmény számára, de a Sárréti Népfőiskola az egész Sárrét összefogásával jött létre 1946. december 1-jén. Igazgatója Szűcs Sándor volt. Tanfolyamait azonban hamarosan megszüntette a szabadművelődést elfojtó hatalom.
A község legrégibb és legértékesebb épülete az 1790-ben épült református templom.