Boldogasszony-kápolna, Pannonhalma

A barokk kápolna az egykori tarisznyavár helyén épült. A főoltárkép Szűz Mária mennybevitelét ábrázolja. Szószéke klasszicista stílusú. Az észak-déli tájolású, egyhajós templom északi homlokfala háromszögű oromzattal záródik. Fölé került a harangot magába fogadó, fából ácsolt huszártorony.

A szentélyhez keletről kis sekrestyeépület csatlakozik. A lapos lizénákkal tagolt hajót fiókos dongaboltozat fedi. A hajó és a szentély alatt dongaboltozatos kriptatér húzódik.

Építése 1714-ben kezdődött. Eredetileg az apátság közelében élő nem magyar anyanyelvű lakosság plébániatemploma volt. A kápolna alatti kripta 1724 óta a szerzetesek temetkezőhelye. A barokk épületet 1865-ben romantikus stílusban megújították. Falainak és kapuzatának tagolása és díszítése ekkor készült.

A főoltár oszlopok által keretelt nagy képe Mária mennybevételét ábrázolja, fölötte Szent Imre és Szent Kázmér szoboralakjai fogják közre a Mária koronázását bemutató oromképet. A megtört koronázó párkány fölött Szent Mihály látható. A jobb oldali mellékoltáron Szent Katalin és Szent Borbála szobrai állnak a Szent Benedek halálát ábrázoló oltárkép két oldalán. A megtört párkány sarkaira Szent Erzsébet és Szent Gertrúd figuráit helyezték. A falra erősített, ovális oromkép Szent Skolasztikát ábrázolja. Az azonos felépítésű bal oldali mellékoltár képe a feltámadt Krisztust mutatja V. Celesztin pápa és Nagy Szent Gergely szobraitól közrefogva. Fölöttük két szerzetes szent szobra között Krisztus mennybemenetelének festett képe látható.

A Pannonhalmi Bencés Főapátság a UNESCO Világörökség Bizottságának döntése nyomán 1996 decembere óta a világ kulturális örökségének része. A Világörökség-listán szerepel a főapátság közelében lévő temetőkápolna (Boldogasszony-kápolna) és a mellette lévő kálvária is.

A kápolna az apátságlátogatás keretében szabadon látogatható!