Borsodi Mezőség

A táj arculatát a Tisza, valamint a hegyvidék felől lefutó folyók és patakok alakították ki, jellegzetes átmenetet képezve az Alföld és a Bükk hegység között. A Borsodi Mezőség tájait keletről a Tisza, délnyugatról Heves megye mesterséges határa övezi, szabad teret engedve a síkságnak az Alföld irányába. A táj éghajlata hasonló a Hortobágyéhoz....

A táj arculatát a Tisza, valamint a hegyvidék felől lefutó folyók és patakok alakították ki, jellegzetes átmenetet képezve az Alföld és a Bükk hegység között.

A Borsodi Mezőség tájait keletről a Tisza, délnyugatról Heves megye mesterséges határa övezi, szabad teret engedve a síkságnak az Alföld irányába. A táj éghajlata hasonló a Hortobágyéhoz. Az évi középhőmérséklet 10 Celsius-fok, az évi csapadék 550 mm. Tele hideg, nyara forró, az év többnyire száraz, csapadékban szegény. Ez az egyik tényezője a sztyepprétek és erdős sztyepp kialakulásának. A szikes legelőkön a sziki csenkesz mellett a sziki üröm jellegzetes, keserű, jó illata hódít nyár végén, őszelőn.

A szikes puszta legértékesebb, jellemző madara a túzok. Állománya 30-40 példányra tehető, élőhelye a puszta magas füves részei. A XIX. századi térképek vízzel borítva, elöntve ábrázolják a Mezőség csaknem egész területét. Manapság felszíni vizekben nem bővelkedik a táj.

A 18 093 hektárnyi Borsodi Mezőség Tájvédelmi Körzetet 1989-ben létesítették.