Borsodnádasd

A település nevével 1210-ben kelt okiratban találkozunk először Nádasd formában. Oklevél tanúsítja, hogy 1332-ben már plébánia muködött a községben. A település honfoglaláskori szállásbirtok, a Nádasdi, Tibold, később a Csernelyi, Pásztói, Tornalji családok birtoka.Az országos jelentőségű borsodnádasdi szénbánya megnyitásával indult meg az ipartelepítés, amelyet a lemezgyár beindulása követett. A bányaműveléshez, iparfejlesztéshez betelepített...

A település nevével 1210-ben kelt okiratban találkozunk először Nádasd formában. Oklevél tanúsítja, hogy 1332-ben már plébánia muködött a községben. A település honfoglaláskori szállásbirtok, a Nádasdi, Tibold, később a Csernelyi, Pásztói, Tornalji családok birtoka.

Az országos jelentőségű borsodnádasdi szénbánya megnyitásával indult meg az ipartelepítés, amelyet a lemezgyár beindulása követett. A bányaműveléshez, iparfejlesztéshez betelepített morva, cseh, felvidéki szász családok életmódja már a XIX. sz. második felétől a helyi polgárság kialakulását tette lehetové. A lemezgyárat építtető Rimamurányi Vasmű jól megszervezte azt a szociális, kulturális, oktatási intézményrendszert, amely elősegítette az urbális fejlődést. 1903-tól a Borsodnádasd nevet viseli a község.

A település a rendszerváltozás utáni években megszenvedte a vaskohászat leépülésének minden negatív következményét, de az itt élők nem mondtak le a fejlődés lehetőségéről. Ezt jelzi az is, hogy 2001-ben a település megkapta a városi rangot.