Budai Tájvédelmi Körzet

A Budai-hegység természeti értékei a változatos felszíni formák, a ritka fajokban gazdag állat- és növényvilág, valamint a barlangok. Megóvásukra jött létre 1978-ban a Budai Tájvédelmi Körzet. A terület botanikai ritkaságokban bővelkedik. A dolomit vagy mészkő alapkőzetű...

A Budai-hegység természeti értékei a változatos felszíni formák, a ritka fajokban gazdag állat- és növényvilág, valamint a barlangok. Megóvásukra jött létre 1978-ban a Budai Tájvédelmi Körzet.

A terület botanikai ritkaságokban bővelkedik. A dolomit vagy mészkő alapkőzetű termőhelyeken főleg molyhos tölgy, virágos kőris, törpe bükk és kőris található.A bennszülött növényfajok közül kiemelendő a magyar gurgolya, a budai nyúlfarkfű és a magyar méreggyilok. A pilisi lennek a világon egyetlen termőhelye a Szénás hegycsoport.

A tájvédelmi körzet állatvilága fajokban ugyancsak gazdag. A gyepszint jellegzetessége a hosszúlábú hangya, a fűrészlábú szöcske és az eurázsiai rétisáska. A gerincesek között értékes a pannon gyík és a haragos sikló. A madarak közül az utóbbi években terjedt el a fekete harkály és a holló. A barlangokban és sziklahasadékokban ritka denevérfajok élnek.

A Budai Tájvédelmi Körzet egész évben látogatható, a jelzett utakon a fokozottan védett területek is.

A Budai-hegység

A Budai-hegység a Dunántúli-középhegység része. Hozzátartozik a János-, a Hármashatár-, a Kis- és Nagy-Hárshegy, a Remete-,a Széchenyi-hegy és a Budakeszi Vadaspark.
A hegységben 160 barlangot tartanak nyilván. A legkiterjedtebb barlangrendszerek a Rózsadomb felszíne alatt húzódnak.

A Budai-hegységet mintegy 30 különféle kőzet építi föl. Alegismertebb kőzetféle a dolomit, valamint a fehér, nagy tisztaságúdachsteini mészkő.
Egy távolabbi vulkáni tevékenységhez köthetőfolyamatok révén érdekes "kőszobrok" alakultak ki a vidéken, ilyenpéldául a Hunyadi-orom, az Oroszlán- és a Tündér-szikla.