Budapest

Magyarország fővárosa európai város, a szó minden értelmében - szellemi, kulturális, tudományos és gazdasági jelentőségét tekintve egyaránt.

Amiért érdemes ide jönni

* 837 műemlék a legjelentősebb európai művészeti korokból, közöttük néhány kiemelkedő klasszicista és magyaros szecessziós stílusú épület. Ez utóbbi az egyetlen építészeti stílus, amit máshol nem láthatunk.
* Két Világörökség:a Duna panorámája a Budai Várral és Pest nagyszerű épületegyütteseivel, valamint az Andrássy út fényes palotáival és a Hősök tere ünnepélyes hangulatával.
* 223 múzeum és galéria, melyek a magyar történelem, művészet és természettudomány emlékei mellett az egyetemes európai- és világ kultúra számos alkotását mutatják be.
* 40 színház, 7 hangversenyterem és 2 operaház az előadóművészetek szerelmesei számára. Ezek a lehetőségek nyaranta megsokszorozódnak a szabadtéri koncertek, előadások által, melyek helyszínei sokszor történelmi hangulatú műemlékek udvarai.
* Ezernél is több étterem, kávéház, szórakozóhely, ahol a magyar és nemzetközi gasztronómia finomságai mellé a legjobb magyar borok kerülnek az asztalra.
* 11-féle közlekedési eszköz, melyek közül néhány ritkának számít a városi közlekedésben (sikló, ülőlift, fogaskerekű vasút, keskenynyomtávú gyerek-vasút, trolibusz és kishajó).
* Olyan ritka természeti értékek, mint a budai hegyek belsejében kialakult barlangrendszerek, vagy a város szívében lévő Sas-hegyi Természetvédelmi Terület.
* 80 ásvány- és gyógyvízforrás, 10 nagyszerű, műemléknek sem utolsó gyógyfürdő, és több mint 400 keserűvízforrás.
* Végül, de nem utolsósorban a szabadidő kellemes és hasznos eltöltésének minden kelléke a tenisztől a kerékpározásig, az evezéstől a strandolásig.

Város és művészet

Több mint 400 000 éves az (elő)ember első fellelt nyoma a mai Budapest területén, és majd 2000 éve annak is, hogy a rómaiak elfoglalták Pannóniát, a mai Magyarországnak a Dunától nyugatra eső részét. Aquincumnak nevezett városuk romjai, isteneik szobrai, a villákat díszítő mozaikok ma is megtekinthetők Budapesten - a romkertben található múzeum gyűjteményének egyes darabjai nemzetközi viszonylatban is kiemelkedő értékek.

A magyarság már a honfoglalás idején (896) megtelepedett Budán, a Duna jobb partján, és alig több mint 50 év múlva már létezett a szemközti oldalon Pest is. A XII-XIII. században megépült az első királyi udvarház, majd a vár Budán. A mai palota a XVIII-XIX. századi építkezések utáni állapotot tükrözi, az épületegyüttes azonban őrzi a középkori palota egyes részleteit (lovagterem, várkápolna) is. Mára a belső tereket az itt helyt kapott kulturális intézmények céljaira alakították át - többek között itt található a különleges, gótikus szárnyasoltárokat és a mai modern művészet legjavát egyaránt őrző és bemutató Magyar Nemzeti Galéria.

A XIX. századi reformkor nagy építkezéseit Pest klasszicista utcái, a XIX-XX. századi fellendülést pedig az egész városban minduntalan előtűnő historizáló és szecessziós épületek jelzik. Utóbbiak között ott találhatók a világon egyedül itt látható, magyaros szecessziós épületek, amelyek a színes kerámiák, a különleges ornamentika révén fogják meg a tekintetet.

Az eredeti klasszicista épületek közül is kiemelkedik a Magyar Nemzeti Múzeum, ahová a népvándorlás-kori aranyszarvas és a honfoglalás idejéből származó, különleges mintázatú és kidolgozottságú tarsolylemezek miatt betérni és érdemes! A historizáló épületek közül pedig a Szépművészeti Múzeumot választva az egyiptomi időktől a legnagyobb korszakok, leghíresebb művészek műveit láthatjuk.

A modern kor építészetének jellegzetességeit leginkább a Duna-parti szállodasor és a Millenniumi központ épületein lehet megfigyelni. Ez utóbbi területen áll a Nemzeti Színház és Művészetek Palotája, ez utóbbi a város leggazdagabb, kiemelkedően értékes programsorát kínálja egész évben, és itt láthatók a Ludwig Múzeum kiállításai is.

Közlekedés a városban

Közösségi közlekedés

A budapesti közlekedés gazdája a BKV (Budapesti Közlekedési Vállalat). A BKV közlekedteti az autóbusz-, a villamos- és a trolibuszjáratokat, a metróvonalakat (az 1-es, a 2-es és a 3-as metrók a Deák téren keresztezik egymást), a HÉV-járatokat, valamint néhány "különleges" közlekedési eszközt: a Budavári Siklót, a Fogaskerekű vasutat, a zugligeti Libegőt.

A járművek általában reggel 4.30 és éjjel 23.30 óra között közlekednek, a napszaknak és az évszaknak megfelelő gyakorisággal. Európai különlegességként a BKV éjszakai járatokat is üzemeltet 23.30 és 4.30 között, melyek a város belső és külső kerületeit kapcsolják össze (30-60 percenként indulnak).

A járműveken előre megváltott jeggyel vagy bérlettel lehet utazni, melyekből vagy egytucatnyi fajta létezik, így érdemes előzetesen tájékozódni. Ami nagyon fontos: az átszállójegy kivételével minden jegy csak egy utazásra érvényes, tehát ha új vonal, akkor új jegy is kell; a jegyet a beszállás után (metrónál előtte) az erre szolgáló készülékkel érvényesíteni kell. Turistáknak ajánlott az egy- vagy többnapos bérlet, illetve a múzeumi belépőket és számos kedvezményt is tartalmazó Budapest Kártya.

Bár BKV-járat, de része a turisztikai kínálatnak a pesti Duna-partot a Jászai Mari tértől a Lágymányosi hídig "végigkorzózó" 2-es villamos, melyről a Világörökség budai részét, és a Batthyány térről induló 19-es, melyről a pesti partot lehet megcsodálni.

Két villamossal körbeutazható a város közepe, sok-sok látnivalóval a budai és a pesti oldalon. Ez a két járat a 6-os a Nagykörúton (a Moszkva tér és a Móricz Zsigmond körtér között), és folyatásaként - a Móricz Zsigmond körtértől a Moszkva térig - a 61-es.

Természetesen ki kell próbálni a különleges közlekedési eszközöket, a már említettek mellett a MÁV kezelésében lévő Szabadság-hegyi Gyermekvasutat is.

Taxi

A taxi a gyakori dugók miatt nem feltétlenül a leggyorsabb közlekedési lehetőség. Több mint 20 ezer járja a főváros útjai. Érdemes társaságokhoz tartozó kocsikat választani, és figyelni kell, hogy induláskor bekapcsolják-e a taxiórát.

Bérelt autó, parkolás

A közlekedés jobboldali, a fontos táblák, szabályok nem különböznek az Európa más részein megszokottól.

Városbeli kirándulásokhoz érdemesebb a tömegközlekedést választani: a legfrekventáltabb területeken sok az egyirányú utca és kevés a parkolóhely. Ha mégis az autót választják (és nincs dugó), dinamikus, kissé erőszakos forgalomra számítsanak, tehát érdemes előre alaposan megnézni a térképet.

A bevezető főutak és utak mellett a főváros belső területeinek megközelítésére alkalmas csomópontoknál ún. P+R parkolók (többségük őrzött és fizetős) állnak rendelkezésre, ahonnan tömegközlekedési járművel lehet folytatni az utat.

Aki a város belterületein akar parkolni, számítson arra, hogy ma már szinte mindenhol fizetni kell, és legfeljebb 2-3 órára hagyható ott az autó.

A fizetés nélküli parkolásért pótdíjat kell fizetni. A tilos helyen parkolás, vagy a parkolásért való fizetés hosszabb ideig történő elmulasztása kerékbilincset, vagy elvontatást vonhat maga után. Mindkettő meglehetősen drága "mulatság".

Budapesti érdekességek

Budapest az ország fővárosa és legnagyobb városa, az Egyenlítő és az Északi-sark között csaknem egyenlő távolságra fekszik, az Északi szélesség 47o28'56'' és a Keleti hosszúság 19o8'10'' metszéspontján.

Területe 525,17 négyzetkilométer, melynek 2/3 része (352,4 négyzetkilométer) esik Pestre, 1/3 része (173,3 négyzetkilométer) Budára. Határainak hossza 124 km.

Időszámítás szempontjából a főváros a közép-európai időzónába tartozik (GMT 1 óra).

Éghajlata mérsékelt égövi, kontinentális, melyet befolyásolnak a Kárpát-medence körüli hegyvonulatok és a tengerektől való távolság is. A leghidegebb hónap általában a január, a legmelegebb július és augusztus.

A napi átlaghőmérséklet Budapesten (Celsius-fok): január - 0,2; február - 6,4; március - 5,8; április - 11,9; május - 15,8; június - 18,9; július - 24,8; augusztus - 21; szeptember - 15,4; október - 12,9; november - 3,3; december - 1,1.

Az esős napok száma (egy évben): 35, a napos órák száma (egy évben): 1853

Folyója a Duna, melyet Budapesten 9 híd ível át. A Duna tengerszinthez viszonyított magassága (az ún. sempont a vízmércén) 95,65 m a Balti-tenger szintjéhez viszonyítva.

Budapest országon belüli központi helyzetéből fakad az a magyar sajátosság, hogy az ország főútjai (a 8-as főút kivételével) mind Budapestről indulnak sugárirányba, és a Clark Ádám téri 0-kilométerkőtől mérik távolságukat.

A fővárosnak 23 kerülete van, és ezekben a kerületekben összesen 194 hivatalosan elfogadott és megnevezett városrész található.

Lakóinak száma több mint 1,8 millió fő.

A fővárosban található lakások száma mintegy 830 000.

Gondozott parkjainak alapterülete az összterület mintegy 4 %-át teszik ki.

A fővárosban 2000-ben 216 ezer fényforrás világított.

A Budapesten működő felsőoktatási intézményeknek mintegy 100 ezer hallgatója van.

A Duna

Budapest határait a Duna még két ágként, a Szentendrei- és Váci-Dunaként éri el. A folyóágak Csillaghegy illetve a Palotai-sziget magasságában egyesülnek, és egy majd 650 m széles vízfelületet alkotva hömpölyögnek tova.

A legismertebb budapesti sziget vitathatatlanul a Margit-sziget. Eredetileg három szigetből állt (Festő-, Palatinus-, Fürdő-sziget), és mai formáját a XIX. század közepén kapta részben feltöltéssel, részben a Fürdő-sziget elhordásával, valamint a kövezett partok megépítésével.

A sziget hajdani legjelentősebb építménye, az Árpád-házi Szent Margitot is befogadó dominikánus apácakolostor mindössze néhány évvel épült később, mint a fővárosi (királyi székvárosi) rangot is jelentő Budai vár.

A folyó bal partján lévő Pest városa többszörösen is a Dunának köszönheti létrejöttét: az Ős-Duna építette azokat a hordalékteraszokat, melyeken a település keletkezett, és melyek további terjeszkedését biztosították.

Az 1838-as nagy árvíz miatt újjá kellett építeni a város jelentős részét, és ez a korábbi falusias, földszintes vályogházak helyett már többnyire nagyvároshoz méltó színvonalon történt.

A Gellért-hegy lábánál 285 m-re elkeskenyedő folyó ősidők óta átkelőhelyet biztosított az itt lakó népeknek. A hegy 235 m magas dolomittömbje nemcsak összeszorította a folyót, (itt a legmélyebb a Duna, a Szabadság-hídnál 8-9 m), hanem egyúttal egy nagy keleti kanyarra is kényszerítette.

Az 1873-ban Budapest néven egyesített főváros születésétől eltelt évek alatt sokat változott a folyó képe is. A révek helyét átvették a hidak, megépültek a hidakhoz vezető sugárutak és körutak, és kiépültek a lépcsős rakpartok a horgászok, diákok és szerelmespárok örömére.

Megszülettek - elpusztultak - újjászülettek a Duna-partot világszerte ismertté tevő épületek, mint a Parlament, az Akadémia vagy a Duna-parti szállodasor és a Duna-korzó. Létrejött az a csodálatos harmóniájú, a folyót, a hegyeket és a várost összekötő kép, amiért turisták milliói látogatnak ide, és ami 1987-ben elnyerte a Világörökség címet.

Az utolsó, és legfiatalabb budapesti híd, a Lágymányosi híd után újra két ágra szakad a Duna: közöttük terül el a folyó legnagyobb magyarországi szigete, a Csepel-sziget (48 km hosszú, 257 km2 területű). Itt tovább haladva már hamar elérjük a főváros déli határát.

A 30 kilométeres budapesti Duna-szakasz 1644 km-re van a fekete-tengeri torkolattól. A folyó sebessége 2 és 9 km/óra között váltakozik, az átlagos mélysége 3,39 m, átlaghőmérséklete 11 C fok. Átlagos vízhozama 2340 m3/sec. A fővárosban a 30 km-es szakaszból 24,5 km épített rakpart.

Az európai hírű fürdőváros

Budapest, pontosabban Óbuda és Buda meleg- és gyógyvízkincsének hasznosítása visszanyúlik a történelem előtti időkre. A bronzkori falunak Ak Inq volt a neve, mely "Bő vizet" jelent. Az i. sz. I. században ide érkező rómaiak valószínűleg az itt talált település nyomán nevezték el Aquincumnak városukat.

A budai vár megépítése és a királyi udvar Budára települése után elsősorban a várhegy környéki források vizét hasznosították. Az 1300-1400-as évek uralkodói által leginkább kedvelt a mai Rác-fürdő elődje volt. A megszálló törökök néhány dzsámin, türbén és karavánszerájon kívül jószerivel csak fürdőket építettek. Edward Brown angol utazó a XVII. század végén 8 budai fürdőt említett, köztük a Zöldoszlopos-fürdőt, a Rudas-fürdő akkori megfelelőjét, és a Király-fürdőt, amelyek épületei a Ráccal együtt ma is magukon őrzik a török építészet nyomait.

Zsigmondy Vilmos neves magyar bányamérnök a XIX. század második felében majdnem 1 km mély (970,5 m) kutat fúrt 10 éves munkával a mai Hősök terén. Az itt talált 75 Celsius-fokú, ásványi sókban gazdag víz teremtette meg a lehetőséget Európa egyik legnagyobb és legszebb városi fürdőkomplexumának, a Széchenyi-fürdőnek a létrehozásához.

Ebben az időszakban sorra épültek a gyógyfürdők a legnevesebb magyar építészek tervei alapján: a Császár, a Lukács, a Gellért, a Szent Margit (a szigeten) és az említett Széchenyi. És a fürdők mellé szállodák, gyógyszállók települtek.

Budapest, és a magyar fürdőügy akkoriban kivívott nemzetközi rangját jelzi, hogy 1937-ben Budapesten rendezték meg az első Nemzetközi Gyógyfürdőügyi Kongresszust. E kongresszus résztvevői alapították meg budapesti székhellyel a mai FITEC elődjét, a Nemzetközi Fürdőszövetséget.

A XX. század végére, a XXI. század elejére a gyógy- és termálvízkincsre alapozott egészségturizmus az ország fontos turisztikai vonzerejévé vált. Budapesten is új gyógyszállók épültek (Thermal Hotel Margitsziget, Aquincum és Hélia), jó néhány fürdő megújult, a kornak megfelelő élményfürdők alakultak. Külön meg kell említeni a gyógyvíz-ivócsarnokokat, melyek a Lukács- és a Széchenyi-fürdő mellett, illetve az Erzsébet-híd budai hídfőjébe beépítve szolgálják az egészségesebb életmódot.

Védett természeti értékek

Budapest egyedülálló természeti adottságokkal rendelkezik nemcsak az európai országok között, de kiállja a próbát a világ városaival, fővárosaival történő összehasonlítás során is. Különlegessé teszi már fekvése, a hegyes-dombos Buda "ellenpontja", a tányérsíknak látszó Pest, és a közöttük hömpölygő folyó. De - például - ezen kívül mindössze egy olyan főváros akad (Monte Carlo), melynek látogatható barlangja van.

A Margitsziget, a Hajógyári-sziget, a Városliget és a Népliget szinte kimeríthetetlen kincsestára a magyarországi parkok hazai és egzotikus növényeinek. Emellett a Margitsziget építészeti értékei, gyönyörű parkrészei miatt akár egy egész napos piknikelős kirándulást is megér. A Hajógyári-sziget pedig onnan lehet sokaknak ismerős, hogy minden év augusztusában ott tartják a kontinens egyik legnagyobb könnyűzenei eseményét, a százezreket vonzó Sziget Fesztivált.

Különleges helyet foglalnak el a kertek között a Botanikus-kertek. A legrégibb (1770-ben alapították, és 1847 óta van a mai helyén) a Fűvészkert, ami különösen akkor érdemes felkeresni, amikor virágzik a kör alakú, hatalmas úszó leveleiről ismert trópusi vízinövény, a Victoria Regia. A Szent István Egyetem Budai Arborétuma a több mint 1400 fás szárú fajjal és fajtával a leggazdagabb Budapesten. A Fővárosi Állat és Növénykertet a pestiek csak Állatkertnek hívják, de érdemes a növényeit is megtekinteni, különösen a nagyszerűen restaurált Pálmaházban.

A barlangok közül a legkülönösebb a Vár-barlang a Budai vár alatt, mely részben természetes, részben az évszázadok során vájt és épített, és különféle céllal hasznosított járatokból áll. Itt láthatók a II. világháborúban Budapesten harcoló német csapatok főhadiszállásának megmaradt részletei is, de érdekes kirándulási célpont lehet a titkos katonai sziklakórház.

A turizmus számára két barlang hozzáférhető: a Pál-völgyi cseppkőbarlang (Szépvölgyi út, II. ker.) és a Szemlőhegyi borsóköves aragonit-barlang (Barlang utca, II. ker.). A Mátyás-hegyi barlang, szintén látogatható, de csak annak ajánlott, aki nem tart egy "vad" barlangi túrától.

A város története dióhéjban

A mai Budapest - annak ellenére, hogy területén mintegy 2000 éve élnek emberek - meglehetősen fiatalnak számít. 1873-ban jött létre, három akkoriban önálló város egyesítéséből. A Duna bal partján a síkságon elterülő "lapos" Pest volt a legfiatalabb település, de a legfejlettebb és leghaladóbb is. A jobb parton a hegyes-dombos, konzervatív Buda, a méltóságos Várheggyel és rajta a királyi palotával volt valójában évszázadokon át a főváros. A legkisebb, ugyanakkor legöregebb, a Budától északra, az egykori római provinciai székhely, Aquincum romjain létrejött város, Óbuda volt. A város történetében a fénykort a XV. század, Corvin Mátyás király uralkodása jelentette, míg a legsötétebb korszaknak az 1541-1686 közötti török megszállás tekinthető. A város egyesítés utáni történetének egyik legfontosabb időszaka 1896, a magyarok Kárpát medencébe érkezésének 1000 éves évfordulója, és az azt megelőző és követő évek voltak. A Millenniumi ünnepségekre megszépült a város, számos új épület, út és városi létesítmény köszönheti létrejöttét ezeknek az éveknek. Az újabb nagy ugrást 1950 jelentette, amikor a környező településeket a fővároshoz csatolva létrejött az 1,6 millió lakosú, európai léptékű Nagy-Budapest.