Budapest

Magyarország fővárosa, közigazgatási, gazdasági, kulturális és tudományos központja.

Európai város, a szó minden értelmében - földrajzi, szellemi, gazdasági jelentőségét tekintve egyaránt. Mindemellett a külföldi és a hazai turizmus kiemelkedő célpontja.

Amiért érdemes ide jönni

• 837 műemlék a legjelentősebb európai művészeti korokból, közöttük néhány kiemelkedő klasszicista és magyaros szecessziós stílusú épület. Ez utóbbi az egyetlen építészeti stílus, amit máshol nem láthatunk.
• Két Világörökség: a Duna panorámája a Budai Várral és Pest nagyszerű épületegyütteseivel, valamint az Andrássy út fényes palotáival és a Hősök tere ünnepélyes hangulatával.
• 223 múzeum és galéria, melyek a magyar történelem, művészet és természettudomány emlékei mellett az egyetemes európai- és világ kultúra számos alkotását mutatják be.
• 40 színház, 7 hangversenyterem és 2 operaház az előadóművészetek szerelmesei számára. Ezek a lehetőségek nyaranta megsokszorozódnak a szabadtéri koncertek, előadások által, melyek helyszínei sokszor történelmi hangulatú műemlékek udvarai.
• Ezernél is több étterem, kávéház, szórakozóhely, ahol a magyar és nemzetközi gasztronómia finomságai mellé a legjobb magyar borok kerülnek az asztalra.
• 11-féle közlekedési eszköz, melyek közül néhány ritkának számít a városi közlekedésben (sikló,ülőlift, fogaskerekű vasút, keskenynyomtávú gyerek-vasút, trolibusz és kishajó).
• Olyan ritka természeti értékek, mint a budai hegyek belsejében kialakult barlangrendszerek, vagy a város szívében lévő Sas-hegyi Természetvédelmi Terület.
• 80 ásvány- és gyógyvízforrás, 10 nagyszerű, műemléknek sem utolsó gyógyfürdő, és több mint 400 keserűvízforrás.
• Végül, de nem utolsó sorban a szabadidő kellemes és hasznos eltöltésének minden kelléke a tenisztől a kerékpározásig, az evezéstől a strandolásig.

Város és művészet

Több mint 400 000 éves az (elő)ember első fellelt nyoma a mai Budapest területén, és majd 2000 éve annak is, hogy a rómaiak elfoglalták Pannóniát, a mai Magyarországnak a Dunától nyugatra eső részét. Aquincumnak nevezett városuk romjai, isteneik szobrai, a villákat díszítő mozaikok ma is megtekinthetők Budapesten - a romkertben található múzeumgyűjteményének egyes darabjai nemzetközi viszonylatban is kiemelkedő értékek.

A magyarság már a honfoglalás idején (896) megtelepedett Budán, a Duna jobb partján, és alig több mint 50 év múlva már létezett a szemközti oldalon Pest is. A XII-XIII. században megépült az elsőkirályi udvarház, majd vár Budán. A mai palota a XVIII-XIX. századi építkezések utáni állapotot tükrözi, az épületegyüttes azonban őrzi aközépkori palota egyes részleteit (lovagterem, várkápolna) is. Mára a belső tereket az itt helyt kapott kulturális intézmények céljaira alakították át - többek között itt található a különleges, gótikusszárnyasoltárokat és a mai modern művészet legjavát egyaránt őrző és bemutató Magyar Nemzeti Galéria.

A XIX. századi reformkor nagyépítkezéseit Pest klasszicista utcái, a XIX-XX. századi fellendüléstpedig az egész városban minduntalan előtűnő historizáló és szecessziósépületek jelzik. Utóbbiak között ott találhatók a világon egyedül ittlátható, magyaros szecessziós épületek, amelyek a színes kerámiák, akülönleges ornamentika révén fogják meg a tekintetet.

Az eredeti klasszicista épületek közül is kiemelkedik a Magyar Nemzeti Múzeum, ahová a népvándorlás-kori aranyszarvas és a honfoglalás idejéből származó, különleges mintázatú és kidolgozottságú tarsolylemezek miatt betérni és érdemes! A historizáló épületek közül pedig a Szépművészeti Múzeumot választva az egyiptomi időktől a legnagyobb korszakok, leghíresebb művészek műveit láthatjuk.

A modern kor építészetének jellegzetességeit leginkább a Duna-parti szálloda sor és aMillenniumi központ épületein lehet megfigyelni. Ez utóbbi területenáll a Nemzeti Színház és Művészetek Palotája, ez utóbbi a város leggazdagabb, kiemelkedően értékes programsorát kínálja egész évben, és itt láthatók a Ludwig Múzeum kiállításai is. 

Közlekedés a városban

Közösségi közlekedés

A budapesti közlekedés gazdája a BKV (Budapesti Közlekedési Vállalat). A BKV közlekedteti a 194 autóbuszjáratot, a 31 villamosjáratot és a 14 trolibuszjáratot, a három metróvonalat (ezek a Deák téren keresztezik egymást), az 5 HÉV-járatot, valamint a "különleges" közlekedési eszközöket: a Budavári Siklót, a Fogaskerekű vasutat, a zugligeti Libegőt.

A járművek általában reggel 4.30 és éjjel 23.30 óra között közlekednek, a napszaknak és az évszaknak megfelelő gyakorisággal. Európai különlegességként a BKV 17 (!) éjszakai járatot üzemeltet 23.30 és 4.30 között, melyek a város belső és külső kerületeit kapcsolják össze (30-60 percenként indulnak).

A járműveken előre megváltott jeggyel vagy bérlettel lehet utazni, melyekből vagy egy tucatnyi fajta létezik, így érdemes előzetesen tájékozódni. Ami nagyon fontos: az átszállójegy kivételével minden jegy csak egy utazásra érvényes, tehát ha új vonal, akkor új jegy is kell; a jegyet a beszállás után (metrónál előtte) az erre szolgáló készülékkel érvényesíteni kell. Turistáknak ajánlott az egy- vagy többnapos bérlet, illetve a múzeumi belépőket és számos kedvezményt is tartalmazó Budapest Kártya.

Bár BKV-járat, de része a turisztikai kínálatnak a pesti Duna-partot a Jászai Mari tértől a Lágymányosi hídig "végigkorzózó" 2-es villamos, melyről a Világörökség budai részét, és aBatthyány térről induló 19-es, melyről a pesti partot lehet megcsodálni. 

Két villamossal körbeutazható a város közepe, sok-sok látnivalóval a budai és a pesti oldalon. Ez a két járat a 6-os a Nagykörúton (a Moszkva tér és a Móricz Zsigmond körtér között), és folyatásaként - a Móricz Zsigmond körtértől a Moszkva térig - a 61-es.

Természetesen ki kell próbálni a különleges közlekedési eszközöket, a már említettek mellett a MÁV kezelésében lévő Szabadság-hegyi Gyermekvasutat is.

Taxi

A taxi a gyakori dugók miatt nem feltétlenül a leggyorsabb közlekedésilehetőség. Több mint 20 ezer járja a főváros útjai. Érdemes társaságokhoz tartozó kocsikat választani, és figyelni kell, hogy induláskor bekapcsolják-e a taxiórát.

Bérelt autó, parkolás

A közlekedés jobboldali, a fontos táblák, szabályok nem különböznek az Európa más részein megszokottól.

Városbeli kirándulásokhoz érdemesebb a tömegközlekedést választani: a legfrekventáltabb területeken sok az egyirányú utca és kevés a parkolóhely. Ha mégis az autót választják (és nincs dugó), dinamikus, kissé erőszakos forgalomra számítsanak, tehát érdemes előre alaposan megnézni a térképet.

A bevezető főutak és utak mellett a főváros belső területeinek megközelítésére alkalmas csomópontoknál ún. PR parkolók (többségük őrzött és fizetős) állnak rendelkezésre, ahonnan tömegközlekedési járművel lehet folytatni az utat.

Aki a városbelterületein akar parkolni, számítson arra, hogy ma már szinte mindenhol fizetni kell (100-300 Ft között óránként), és legfeljebb 2-3 órára hagyható ott az autó.

A fizetés nélküli parkolásért pótdíjat kell fizetni. A tilos helyen parkolás, vagy a parkolásért valófizetés hosszabb ideig történő elmulasztása kerékbilincset, vagy elvontatást vonhat maga után. Mindkettő meglehetősen drága "mulatság".  

Budapesti érdekességek

Budapest az országfővárosa és legnagyobb városa, az Egyenlítő és az Északi-sark között csaknem egyenlő távolságra fekszik, az Északi szélesség 47^o28'56'' és aKeleti hosszúság 19^o8'10'' metszéspontján.

Területe 525,17négyzetkilométer, melynek 2/3 része (352,4 négyzetkilométer) esik Pestre, 1/3 része (173,3 négyzetkilométer) Budára. Határainak hossza 124 km. 

Időszámítás szempontjából a főváros a közép-európai időzónába tartozik (GMT 1 óra).

Éghajlata mérsékelt égövi, kontinentális, melyet befolyásolnak a Kárpát-medence körüli hegyvonulatok és a tengerektől való távolság is. A leghidegebb hónap általában a január, a legmelegebb július és augusztus.

A napi átlaghőmérséklet Budapesten (C fok): január - 0,2; február - 6,4; március - 5,8; április - 11,9; május - 15,8; június - 18,9; július -24,8; augusztus - 21; szeptember - 15,4; október - 12,9; november -3,3; december - 1,1.

Az esős napok száma (egy évben): 35, a napos órák száma (egy évben): 1853

Folyója a Duna, melyet Budapesten 9 híd ível át. A Duna tengerszinthez viszonyított magassága (az ún. sempont a vízmércén) 95,65 m a Balti-tenger szintjéhez viszonyítva.

Budapest országon belüli központi helyzetéből fakad az a magyar sajátosság, hogy az országfőútjai (a 8-as főút kivételével) mind Budapestről indulnak sugár irányba, és a Clark Ádám téri 0-kilométerkőtől mérik távolságukat.

A fővárosnak 23 kerülete van, és ezekben a kerületekben összesen 194 hivatalosan elfogadott és megnevezett városrész található.

Lakóinak száma több mint 1,8 millió fő.

A fővárosban található lakások száma mintegy 830 000.

Gondozott parkjainak alapterülete az összterület mintegy 4 %-át teszik ki.

A fővárosban 2000-ben 216 ezer fényforrás világított.

A Budapesten működő felsőoktatási intézményeknek mintegy 100 ezer hallgatója van. 

A Duna

Budapest határait a Duna még két ágként, a Szentendrei- és Váci-Dunaként éri el. A folyóágak Csillaghegy illetve a Palotai-sziget magasságában egyesülnek, és egy majd 650 m széles vízfelületet alkotva hömpölyögnek tova.

A legismertebb budapesti sziget vitathatatlanul a Margit-sziget. Eredetileg három szigetből állt (Festő-, Palatinus-,Fürdő-sziget), és mai formáját a XIX. század közepén kapta részben feltöltéssel, részben a Fürdő-sziget elhordásával, valamint a kövezett partok megépítésével.

A sziget hajdani legjelentősebb építménye, az Árpád-házi Szent Margitot is befogadó dominikánus apácakolostor mindössze néhány évvel épült később, mint a fővárosi (királyiszékvárosi) rangot is jelentő Budai vár.

A folyó bal partján lévő Pest városa többszörösen is a Dunának köszönheti létrejöttét: Az Ős-Duna építette azokat a hordalékteraszokat, melyeken a település keletkezett, és melyek további terjeszkedését biztosították.

Az 1838-as nagy árvíz miatt pedig újjá kellett építeni a város jelentős részét, és ez a korábbi falusias, földszintes vályogházak helyett már többnyire nagyvároshoz méltó színvonalon történt.

A Gellért-hegylábánál 285 m-re elkeskenyedő folyó ősidők óta átkelőhelyet biztosított az itt lakó népeknek. A hegy 235 m magas dolomit tömbje nemcsak összeszorította a folyót, (itt a legmélyebb a Duna, a Szabadság-hídnál 8-9 m), hanem egyúttal egy nagy keleti kanyarra is kényszerítette.

Az 1873-ban Budapest néven egyesített főváros születésétől eltelt évek alatt sokat változott a folyó képe is. A révek helyét átvették a hidak, megépültek a hidakhoz vezető sugárutak és körutak, és kiépültek a lépcsős rakpartok a horgászok, diákok és szerelmespárok örömére.

Megszülettek- elpusztultak - újjászülettek a Duna-partot világszerte ismertté tevő épületek, mint a Parlament, az Akadémia vagy a Duna-parti szállodasorés a Duna-korzó. Létrejött az a csodálatos harmóniájú, a folyót, a hegyeket és a várost összekötő kép, amiért turisták milliói látogatnak ide, és ami 1987-ben elnyerte a Világörökség címet.

Az utolsó, és legfiatalabb budapesti híd, a Lágymányosi híd után újra két ágra szakada Duna: közöttük terül el a folyó legnagyobb magyarországi szigete, a Csepel-sziget (48 km hosszú, 257 km² területű). Itt tovább haladva már hamar elérjük a főváros déli határát.

A 30 kilométeres budapesti Duna-szakasz 1644 km-re van a fekete-tengeri torkolattól. A folyó sebessége 2 és 9 km/óra között váltakozik, az átlagos mélysége 3,39 m, átlaghőmérséklete 11 C fok. Átlagos vízhozama 2340 m³/sec. A fővárosban a 30 km-es szakaszból 24,5 km épített rakpart. 

Az európai hírű fürdőváros

Budapest, pontosabban Óbuda és Buda meleg- és gyógyvíz kincsének hasznosítása visszanyúlik a történelem előtti időkre. A bronzkori falunak Ak Inq volt a neve, mely "Bő vizet" jelent. Az i. sz. I. században ide érkezőrómaiak valószínűleg itt talált település nyomán nevezték el Aquincumnak városukat.

A budai vár megépítése és a királyi udvar Budára települése után elsősorban a várhegy környéki források vizét hasznosították. Az 1300-1400-as évek uralkodói által leginkább kedvelt a mai Rác-fürdő elődje volt. A megszálló törökök néhány dzsámin, türbénés karavánszerájon kívül jószerivel csak fürdőket építettek. Edward Brown angol utazó a XVII. század végén 8 budai fürdőt említett, köztüka Zöldoszlopos-fürdőt, a Rudas-fürdő akkori megfelelőjét, és a Király-fürdőt, amelyek épületei a Ráccal együtt ma is magukon őrzik a török építészet nyomait.

Zsigmondy Vilmos neves magyar bányamérnök a XIX. század második felében majdnem 1 km mély (970,5 m) kutat fúrt 10 éves munkával a mai Hősök terén. Ez a 75 ^oC-os, ásványisókban gazdag víz teremtette meg a lehetőséget Európa egyik legnagyobb és legszebb városi fürdőkomplexumának, a Széchenyi-fürdőnek a létrehozásához.

Ebben az időszakban sorra épültek a gyógyfürdők a legnevesebb magyar építészek tervei alapján: a Császár, Lukács, Gellért, Szent Margit (a szigeten) és az említett Széchenyi. És a fürdők mellé szállodák, gyógyszállók...

Budapest, és a magyar fürdőügy akkoriban kivívott nemzetközi rangját jelzi, hogy 1937-ben Budapesten rendezték meg az első Nemzetközi Gyógyfürdőügyi Kongresszust. E kongresszus résztvevői alapították meg budapesti székhellyel a mai FITEC elődjét, a Nemzetközi Fürdőszövetséget.

A XX. század végére, a XXI. század elejére a gyógy- és termálvízkincsre alapozott egészségturizmus az ország fontos turisztikai vonzerejévé vált. Budapesten is új gyógyszállók épültek (Thermal Hotel Margitsziget, Aquincum és Hélia), jó néhány fürdő megújult, a kornak megfelelő élményfürdők alakultak. Külön meg kell említeni a gyógyvíz-ivócsarnokokat, melyek a Lukács- és a Széchenyi-fürdő mellett, illetve az Erzsébet-híd budai hídfőjébe beépítve szolgálják az egészségesebb életmódot. 

Védett természeti értékek

Budapest egyedülálló természeti adottságokkal rendelkezik nemcsak az európai országok között, de kiállja a próbát a világ városaival, fővárosaival történő összehasonlítás során is. Különlegessé teszi már fekvése, a hegyes-dombos Buda "ellenpontja", a tányérsíknak látszó Pest, és a közöttük hömpölygő folyó. De - például - ezen kívül mindössze egy olyan főváros akad (Monte Carlo), melynek látogatható barlangja van.

A Margitsziget, a Hajógyári-sziget, a Városliget és a Népliget szinte kimeríthetetlen kincsestára a magyarországi parkok hazai és egzotikusnövényeinek. Emellett a Margitsziget építészeti értékei, gyönyörű parkrészei miatt akár egy egész napos piknikelős kirándulást is megér.A Hajógyári-sziget pedig onnan lehet sokaknak ismerős, hogy minden év augusztusában ott tartják a kontinens egyik legnagyobb könnyűzenei eseményét, a százezreket vonzó Sziget Fesztivált.

Különleges helyet foglalnak el a kertek között a Botanikus-kertek. A legrégibb(1770-ben alapították, és 1847 óta van a mai helyén) a Fűvészkert, ami különösen akkor érdemes felkeresni, amikor virágzik a kör alakú, hatalmas úszó leveleiről ismert Victoria Regia. A Szent István Egyetem Budai Arborétuma a több mint 1400 fás szárú fajjal és fajtával a leggazdagabb Budapesten. A Fővárosi Állat és Növénykertet a pestiek csak Állatkertnek hívják, de érdemes a növényeit is megtekinteni, különösen a nagyszerűen restaurált Pálmaházban.

A barlangok közül a legkülönösebb a Vár-barlang a Budai vár alatt, mely részben természetes, részben az évszázadok során vájt és épített, és különféle céllal hasznosított járatokból áll. Itt láthatók a II. világháborúban Budapesten harcoló német csapatok főhadiszállásának megmaradt részletei is.

A turizmus számára két barlang hozzáférhető: a Pál-völgyi cseppkőbarlang (Szépvölgyi út, II. ker.) és a Szemlőhegyi borsóköves aragonit-barlang (Barlang utca, II. ker.). A Mátyás-hegyi barlang, szintén látogatható, de csak annak ajánlott, aki nem tart egy "vad"barlangi túrától.