Budapest, IV. kerület

A főváros IV. kerületét legnagyobb, és az egész kerületet meghatározó városrésze után általában Újpestként emlegetik. Annak ellenére, hogy a XIX. században egy ideig a pestiek kedvelt kirándulóhelye volt, ma nem tekinthető a turisták vagy kirándulók céljának.

A hajdani szaggatott, szigetekkel és ártéri erdőkkel kísért Duna-part ma már többnyire a múlté, és a szántóföldek, majorságok helyét is a lakótelepek, ipari és kereskedelmi létesítmények vették át. Ez az észak-pesti kerület, a tőle délre elterülő Angyalfölddel (XIII. kerület) együtt a tipikus budapesti munkáskerületek közé tartozik. Ha valaki a fővárosban az Újpest nevet hallja, akkor elsősorban a focicsapat, a hajdani Újpesti Dózsa (ma újra ÚTE) jut az eszébe, esetleg a Vízművek, vagy az egykori határcsárdában található Megyeri Halászcsárda.

A kerület elhelyezkedése, városrészei

Területe 18,8 négyzetkilométer, és ezzel 13. a fővárosi kerületek között. Lakosainak száma mintegy 100 000 fő (5. hely), és a kerületben található lakások száma megközelítőleg 42 000 (7. hely), ezeknek az adatoknak az alapján viszont a nagyobb kerületek közé sorolható. A modern lakónegyedek közötti parkosított területeknek köszönhetően valamivel több mint 900 000 négyzetméter gondozott parkban pihenhetnek a kerület lakosai.

A kerületet nyugatról természetes határként a Duna, keleten pedig mesterséges határként a Budapest-Szob vasútvonal zárja közre. Északi határvonalát a főváros határa adja, amin kívül hamarosan feltűnnek a szomszédos város, Dunakeszi házai. A kerületet délről ismét vasútvonal, ezúttal a budapest-esztergomi határolja.

A kerület városrészei: Istvántelek, Káposztásmegyer, Megyer, Népsziget, Székesdűlő, Újpest.

A kerület közlekedése

A kerület megközelítése hosszú ideig meglehetősen nehézkes és időigényes volt, hiszen a belső pesti részekkel csak villamos- és autóbusz-összeköttetése volt, de ezeket is csak átszállással lehetett igénybe venni. Közlekedésében a gyökeres változtatást a kék metróvonal megépítése hozta, melynek Újpest-városközpont a végállomása, de van egy állomás az Újpest vasúti megálló közelében is. A metró meghosszabbítása Káposztásmegyerig még várat magára, de az ottani közlekedési gondokat részben megoldotta az új villamos.

A kerület fő ütőerei az évezredes nyomvonalat követő Váci út, a városközpontot is érintő, Rákospalota felé vezető Árpád út és az ősi megyeri területeket átszelő Megyeri út. Egyre nagyobb szerephez jut a kerületet a Szilas-pataktól északra átszelő, részben gyorsforgalmi út, valamint az új 2-es út. A kerület keleti határán fut az ország legelső vasútvonala Vác-Szob felé, melynek két megállóját is (Istvántelek megállóhely és Rákospalota-Újpest állomás) is használják - sőt kihasználják - a kerületbe és kerületből igyekvők. A kerület déli részén a Budapest-Esztergom vasútvonalon az Angyalföld megálló és az Újpest állomás segíti a kerület jobb megközelítését. A vasútvonal az Újpesti Vasúti hídon folytatódik, mely nemcsak vasúti összeköttetést biztosít Budával, de rajta fut a két városrészt összekötő kerékpáros út is.