
Kazinczy Ferencnek, a magyar nyelv megújítójának bronz mellszobra Vay Miklós munkája.

Az Országos Tanszermúzeum 1877-es alapítása óta a régi taneszközök mellett korabeli hazai és külföldi iskolai berendezési tárgyakat, szemléltető eszközöket, tankönyveket, szakkönyveket gyűjtött.

Az egykori Festetics-villa és a pálmaház a Füvészkertben Pollack Mihály tervei szerint épült. Az emeletes villa kora klasszicista stílusú, 1802-1803 között készült.

Az 1956-os Pesti Srácok emlékműve Gulácsy-Horváth Zsolt munkája, kőtalapzaton álló festett fém zászlórúd.

Az ország első és egyben legnagyobb közgyűjteménye állandó kiállításon mutatja be Magyarország történetét az államalapítástól 1990-ig. Számos felbecsülhetetlen kincset őriz.

A Ferenc József által adományozott 10 szobor egyike a Radnai Béla (szobrász) és Gondos Imre (építész) által készített, haraszti mészkő talapzaton álló carrarai márvány szobor.

A pestisjárvány elmúltával, 1711-ben emeltette a város a Szent Rókusról és Szent Rozáliáról, a járványok ellen védelmező szentekről elnevezett kápolnát, ami mai barokk formáját az 1740-es bővítéskor nyerte el.

A Népszínház, később Nemzeti Színház 100. évfordulójára, 1983-ban készítette Buza Barna a közel két méter magas emlékkövet, amelyen felül, két oldalt egy-egy színházi maszk látható.

A páratlan gyűjteményben helyet kapott a bűnözés és a bűnüldözés szinte minden eszköze és kelléke, felelevenítve az utóbbi évtizedek máig emlékezetes, vagy feledésbe merült bűnügyeit.

A Magyar Nemzeti Múzeum kétemeletes, szabadon álló, klasszicista épület. Pollack Mihály (1773-1855) talán a legszebb ilyen stílusú épületünket tervezte meg. Közadakozásból épült 1837-1847 között.