
A zeneszerző egész alakos szobrát, Horvay János munkáját 1932-ben állították fel a Városmajorban.

Budapest XII. kerületében, a János-hegy tetején, a főváros legmagasabb pontján áll az 1908-1910 között épített Erzsébet-kilátó. Csodálatos körpanoráma nyílik innen, tiszta időben akár a 77 km-re lévő hegycsúcsok is láthatók.

Az író Jókai Mór a 3,2 hektáros terület megvásárlása után azonnal hozzálátott a kert kialakításához. A hegyről lezúduló erős, szárító hatású szél megfékezésére hársakból, juharokból és vadgesztenyefákból fasort ültetett.

Megközelítése gépjárművel: az Istenhegyi-, illetve a Gaál József út felől, tömegközlekedési eszközzel: a 8-as busszal az Edvi Illés úti megállóhoz kell eljutnunk, majd onnan hosszú (2 km) sétával az Edvi Illés úton haladjunk, ahonnan a Nőszirom utcán befordulva juthatunk el a kőfejtő feletti szép panorámát nyújtó pihenőig.

A Széchenyi-hegy lankás lejtőjén 1894-ben nyílt meg Budapest legszebb fekvésű temetője, számtalan híresség nyughelye.

A 259 m magas Kis-Svábhegy vagy Martinovics-hegy a Sváb-hegy (Szabadság-hegy) előterében áll kertes házakkal, társasházakkal sűrűn beépített környezetben. A hegy tetejéről mind a mai napig csodálatos panoráma tárul elénk.

A Bajor Gizi színésznő, a Nemzeti Színház örökös tagja egykori villájában létrehozott múzeum célja Bajor Gizi emlékének ápolása és a magyar színjátszás kiemelkedő egyéniségeinek megörökítése.

A XII. kerületi Hegyvidék történeti emlékeit 1970-ben kezdték gyűjteni. A helyi lakók és diákok által 1973-ban létrehozott helytörténeti tár anyaga ma Budapest második legnagyobb lokális gyűjteménye.

A Testnevelési Egyetem kertjében példának is tekinthető erős ember, Toldi Miklós (és Kinizsi Pál) 2 és fél méter magas bronzszobra áll.

1860-ban, gróf Széchenyi István halála évében a Sváb-hegy déli nyúlványát Széchenyi-hegynek nevezték el, melynek emlékére emlékoszlopot és egy kőpadot állítottak fel azon a kiemelkedő ponton, ahonnan legszebb volt a kilátás a városra.