Budapesti Történeti Múzeum - Vármúzeum, Budapest, Budapest, I. kerület

A Budapesti Történeti Múzeum az I. kerületben található. Gazdag a régészeti, képzőművészeti, néprajzi, numizmatikai és ipartörténeti gyűjteménye is. Pinceszintjén Nagy Lajos és Zsigmond korabeli palotarészek alkotják a kiállítóteret.

A múzeum gazdag gyűjteménye közel 470 ezer régészeti, 68 ezer történeti, 28 ezer képzőművészeti, 7405 ipar- és technikatörténeti, 1105 néprajzi, 16 317 numizmatikai, 520 iparművészeti és több mint 4 ezer egyéb műtárgyból áll. Legjelentősebb tárgyegyüttesei a középkori kályhacsempék, gótikus szobrok, üvegemlékek, sírkövek és fegyverek. A helyreállított középkori várkápolna is része a bemutatónak. Ez az építmény még az Anjou-palotához tartozott. A gazdag reneszánsz kőtár márványtöredékei meggyőzően mutatják a Mátyás-kori palota pompáját.

Budapest közgyűlése 1887-ben hozott határozatot a főváros történetére vonatkozó régészeti és egyéb tárgyi emlékek gyűjtéséről. A munkával Toldy László főlevéltárnokot bízták meg, aki 1899-ben Fővárosi Múzeum néven bemutatkozó kiállítást rendezett. Az első állandó várostörténeti kiállítás 1907-ben nyílt meg. Az intézmény 1936-tól Székesfővárosi Történeti Múzeum, majd 1967-től Budapesti Történeti Múzeum néven működik, az utóbbi néven már jelenlegi helyén, a Budavári Palota E épületében.

Az időszaki kiállításokat is rendező múzeum könyvtára nyilvános. Mozgáskorlátozottak is tudják látogatni a múzeumot, ahol bolt is működik.

Állandó kiállítások

A múzeum egyik állandó kiállítása az Ősi népek - antik kultúrák. Ez a főváros múltjának bemutatását szolgáló kiállítássorozat első része, mely a mai Budapest területén az őskortól az avar kor végéig élt népek hagyatékát mutatja be.

A Buda középkori királyi várpalotája a XVIII. században elpusztult. Az épület feltárt és helyreállított termei és a bástyafalakkal övezett belső kert megtekinthető. Külön figyelmet érdemel a gótikus lovagterem és a palota Anjou-kori kápolnája, valamint a Mátyás-kori palotából származó reneszánsz építészeti elemek.

Az 1974-ben megtalált Zsigmond korabeli szobrok a várásatások egyik legjelentősebb leletegyüttese, amit Gótikus szobrok a budai királyi várpalotában címmel önálló kiállításon mutatnak be.

Külön egység foglalkozik a középkori Budapesttel, bemutatva a három város - Pest, Buda és Óbuda - XVII. század közepéig tartó település-, építészet- és társadalomtörténetét.

Budapest az újkorban című rész pedig már egy nagyváros történeti pillanatait ragadja meg - arról a Budapestről szól, amely az 1896. évi millennium idejére világvárossá vált, sokoldalúan dokumentálva a metropolis kialakulásának folyamatát.