
Az 1848/49-es forradalom és szabadságharc tiszteletére, ill. az innen származó Stuller Ferenc, Kossuth Lajos kabinetvezetője tiszteletére állították fel 2001-ben a kopjafát.

A római katolikus templom kertjében áll.

A tárlókban XVIII-XX. századi hutaüvegek, az üveggyártás eszközei és írott emlékei láthatók - valamint a falu történetét és idegenforgalmi nevezetességeit, a táj gazdag természetrajzát is bemutatják.

Az ősi bükki mesterségek - favágás, -szállítás, mész- és szénégetés, üvegfúvás, kovácsmesterség - egykori munkaeszközeit, használati tárgyait, termékeit mutatja be a kiállítás.

A barokk templom a XIX. század elején épült. A belső berendezés jelentős része a diósgyőri volt pálos kolostor templomából származik. A helytörténeti kutatások szerint a faluban korábban egy fakápolna volt, ami az egyik vasárnapi szentmise után a hívek szeme láttára összeomlott.

A legenda szerint IV. Béla király vitézei a Muhi csatából menekülve itt, a Lófőtisztáson ütköztek meg utoljára a tatár hordákkal, mielőtt a király elérte a biztonságos bélapátfalvi kolostort.

A Dózsa György utcában épült föl Kosáryné Réz Lola ismert írónő családi háza, melyben ifjú éveiben gyakorta megfordult Kosáry Domokos történész, a Magyar Tudományos Akadémia egykori elnöke is.

A Millenniumi emlékparkban 2000-ben felavatott emlékmű, Császári Domonkos és Halász Rezső alkotása a település múltját, hagyományait szimbolizálja.

A Bükki Nemzeti Park külső határán, hegyek által körülzárt völgykatlanban fekvő település erdeiben növényritkaságok élnek, gazdag állatvilágában pedig a madarak és a nagyvadak egyaránt szerepelnek. Növényritkaságai között tartják számon a fekete áfonyát, a kockás...

A Bükk jellemző vadon élő állatait, illetve ezek preparátumait, helyi fafargók alkotásait, valamint a Bükk ásványait láthatják az érdeklődők az óvoda melletti udvarban lévő kiállításon.